a megemlékezésen dr. kereskényi miklós mondott beszédet
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Kik lehetnek a kommunizmus áldozatainak szerény, de az emlékezésre méltó emlékművénél? – kezdte beszédét dr. Kereskényi Miklós. – Először is az egyre fogyó áldozatok, akiknek átélt valóság, a tömeggyilkosságot is vállaló hamis messiások és bűnös Júdások hangos kiáltása, hogy „Feszítsd meg!” és a skandálást követő kárörvendő nevetés. Számukra a borzalmas múlt felidézése minden ilyen megemlékezés. A kitelepítetteknek, a fogságba hurcolt civileknek, a frontot megjárt katonáknak, a válogatás nélkül fasisztának titulált németeknek és a málenkij robotra elhurcoltakból életben maradottaknak.
– Kik lehetnek még a kommunizmus áldozatainak szerény, de emlékezésre méltó emlékművénél? Kiknek már csak történelem: az akkor született gyermekek, akik sokszor hónapokig vagy évekig nem láthatták szüleiket. Az akkori kisdobosok, úttörők és a valamikori DISZ tagjai, akik hittek a világmegváltó, de hamis eszmékben. A fiatalok, akiket a hamis próféciák világában osztályidegen apjukért, esetleg édesanyjukért büntettek. Akiknek sokáig vagy életfogytiglan, de zátonyra futott az életük.
– Kik lehetnék még itt a kommunizmus áldozatainak szerény, de emlékezésre méltó emlékművénél? Azok, akiknek a gondolkodásában még csak történelemként sem jelennek meg a szomorú események. Az ártatlanságban felnőtt fiatalok, a mostani iskolások, kik mit sem tudnak a múlt borzalmairól, mert az eltitkolták, elfelejtették, máskor elhallgatták. A mobiltelefonok világába önként bezárkózó Z generáció gyermekei, akik nagy örömünkre már el-eljönnek közénk.
Dr. Kereskényi Miklós szerint nem vitatható, hogy mennyire alkalmas ez a nap az emlékezésre, hiszen ekkor hurcolták el a polgári értékeket és a demokráciát erősen védő, a Független Kisgazdapárt feddhetetlen vezetőjét, Kovács Bélát. Ez volt a politikai élet első olyan cselekedete 1945 után, amely ha nem is kezdetének, de a diktatúra kibontakozásának tekinthető. Arra a kérdésre, hogy miért Erdődi Lajos oszlopánál emlékezünk, az Erkel gimnázium tanára azt mondja: mert megérdemli. Karaktere és politikai világa nagyon hasonló a hajdani Kovács Béláéhoz, valamint minden szempontból alkalmas arra, hogy ikonja és megjelenítője legyen mindazoknak, akik áldozatai voltak a rettenetes korszaknak.
Az emlékezőbeszéd után a megjelentek közösen elénekelték a Szózatot, majd a koszorúk, virágok és mécsesek elhelyezésével zárult az ünnepség.
