képünk illusztráció
Forrás: servustv.com
Február elsejével megkezdődik a farsang időszaka. A farsangot a mulatozás, a lakomák, a vidámság, a bolondozás, a tánc jellemzik, azaz az önfeledt ünneplés a húsvéti böjt előtt. Farsanghoz kötődik egyik legérdekesebb népszokásunk, a mohácsi busójárás is. A farsang utolsó napja húshagyókedd, a másnap, hamvazószerda már a nagyböjt első napja. Ezt egy napra felfüggesztve torkos csütörtökön elfogyasztották az összes maradék ételt (mai modern verzióban az éttermek kedvezményekkel várják a vendégeket egy kiadós lakmározásra).
Az ételek közül Magyarországon tipikusan a húsételek, a kocsonya, a káposzta és a farsangi fánk terjedtek el. A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk. Ez a forró olajban kisütött kelt tészta igencsak megterheli az emésztőrendszerünket. Fontos a mértéktartás!
A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Krapfen nevű pék özvegye a sütemény kitalálója. Az asszony férje halála után nem győzte a sok munkát. Egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart vágni egy darabka tésztát, de az célt tévesztett, és a forró olajba pottyant. Ott szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk.
A legismertebb farsangi fánk a szalagos fánk, de ismert a csöröge vagy forgácsfánk és a rózsafánk, ezek elkészítése némileg egyszerűbb. Gyermekkoromban sokszor készített anyukám szerecsenfánkot, azaz ördögpirulát is.
Ördögpirula
Hozzávalók:
fél liter tej
fél liter liszt
6 db tojás
fél csomag sütőpor
kakaópor
porcukor
Elkészítés:
A tejet felforraljuk, majd a tűzről levéve a lisztet belekavarjuk. Ezután a tojásokat is hozzáadjuk. Miután kihűlt a tészta, belekeverjük a sütőport. Bő forró olajba nagyobb teáskanálnyi halmokat szaggatunk, és aranybarnára sütjük. A gombócokat papírtörlőn lecsepegtetjük, és még forrón porcukorral elkevert kakaóporban megforgatjuk.
Energia: 2417 kcal
Fehérje: 95 g
Zsír 58 g
Szénhidrát: 360 g
Jó farsangolást kívánok!