Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Márai Sándor és az 1956-os forradalom kapcsolata

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Tóth PéterKULTÚRA • 2016. november 10. 10:40
Márai Sándor és az 1956-os forradalom kapcsolata
Bod Péter és Mészáros Tibor elemezték a költő forradalmi útját a gyulai könyvtárban
Márai Sándor és 1956 kapcsolatáról hallgathattak meg egy előadást a Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendégei november 9-én. Bod Péter Márai-kutató és Mészáros Tibor, a Márai-hagyaték kezelője szerint a költő személye megkerülhetetlen az ’56-os témában. Időrendi sorrendben haladva elemezték Márai kapcsolatát a forradalmi eseményekkel, valamint azt, hogy mi vezetett az emigrációjához.
____Eredeti-GYHRCSD_019.JPG

Mészáros Tibor (balról) és Bod Péter a gyulai könyvtárban tartott előadást 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Bod Péter azzal kezdte az előadást, hogy Márai Sándor negyvenhárom éves korától kezdve egészen haláláig naplót vezetett. Komoly újságírói munkásságát önként adta fel, az országban már uralkodó rossz állapotok miatt, ekkor kezdett a naplóírásba, egyfajta belső emigrációba vonult. Később kötet formában adja ki az írásokat, amelyeket a kommunista oldalról számos támadás ért, és már ekkor a távozás gondolatával játszott.

Végül 1948-ban, augusztus 31-én szánta el magát, és családjával együtt Olaszországba, Nápolyba költözött. Nagyon szerette az olasz kultúrát, otthon érezte magát, és rengeteg írt. 1952-ben mégis el kellett hagynia az országot, amelynek két oka is volt: „hontalan” státusszal volt bejegyezve, valamint attól féltek, hogy az oroszok lerohanják Nyugat-Európát. Az otthoni és európai eseményeket továbbra is folyamatosan követte, ’51-től a Szabad Európa Rádió munkatársa lett, ahol rendszeresen megosztotta politikai nézeteit, és szinte látnokian megjósolta a magyar forradalmat is.

Az állapotok ellenére, egészen 1956-ig gondolkozott a hazatérésen – ezt már Mészáros Tibortól tudja meg a közönség. Rendkívül hullámzó lett a gondolkodásmódja mind a forradalmi események kimeneteléről, mind a hazatérésről. Hol reménykedő volt, hol kétségbeesett. November 8-tól egészen 18-ig tartott rádióbeolvasásokat, amelyekben először pozitív, a megoldásban reménykedik, de egyre sötétebb világképet fest le a bejelentkezéseiben. A végső fordulat akkor állt be, amikor a mosonmagyaróvári sortűzről beszélt.

Bod Péter rávilágított a külpolitikai kontextusára az ’56-os történéseknek, amelyeket az első mediatizált történésnek hív, hiszen rengeteg újságíró, filmes és fotós érkezett Magyarországra, hogy megörökítse és közvetítse az eseményeket. Elmondása szerint egy esetleges újabb világháborútól az oroszok is féltek, így fellélegeztek, amikor sikerült leverni a felkelést. Később Márai is belátta, hogy az Egyesült Államok sem azért nem avatkozott be, mert nem érdekelte őket a magyarok sorsa, hanem a levegőben lógó atomháború miatt maradtak távol.

Márai még a pápától is magánmeghallhatást kért, hogy segítséget kérjen – tudtuk meg Mészáros Tibortól. Részben ebben is csalódva született meg a „Mennyből az angyal” című verse, amelyet New Yorkban olvasott be a rádióba, így üzenve az otthoniaknak. 1957-ben amerikai állampolgár lett, később pedig már hibának titulálta, hogy nem volt otthon a forradalom alatt, önváddal és váddal volt eltelve. ’58-ban már azt írta, hogy valószínűleg akkor sem tért volna haza, ha a felkelés győzedelmeskedik, gyakorlatilag kiölte magából a honvágyat. 

Arról, hogy mégis mindig magyar maradt, az előadás és egyik verse zárósorai tanúskodnak: „Izzik a levegő, a Nap ragyog / Szent Isten! – hol vagyok?”

 

____Eredeti-GYHRCSD_012.JPG

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)