Bakos Attila a Mogyoróssy könyvtárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A jógatudomány és a vedánta ismert hazai mestere, aki többször megfordult már városunkban, ezúttal a csakrákról beszélt, ám számos kitérőt tett a magyar társadalmat érintő problémák okainak feltérképezésére is. Mint mondta, a legfontosabb az lenne, ha legyőznénk a Trianon-szindrómát, amely valós, és amely ténylegesen is megalázta, gyökértelenné tette a nemzetet. A vesztések és vesztességek kapcsán megfogalmazta: csak arról mondhatunk le, ami a miénk volt.
Az író-filozófus a fiatalok magatartási gondjaira, viselkedési zavaraira, felszínes jövőképére is felhívta a figyelmet. Az előadó szerint a jóga gyakorlásával és a csakrarendszer megfelelő használatával mindezek a tévutak elkerülhetők lehetnének. Úgy vélte, nem igaz, hogy nem változhatunk, hisz ha körülnézünk, vagy visszatekintünk a múltba, s azt összevetjük a jelenünkkel, mást sem látunk, csak változást. Ebbe a világba illeszkedik bele az ember, aki valójában egy önátlényegítő lény.
A csaknem kétórás előadás alatt hallhattunk a meditációs formákról is, az illúziók világáról, a kezdeti imádat fenntartásáról lemondani kényszerülő szerelemről, a kínzó vágyakról és a kínzó kielégítetlenségekről, és nem utolsó sorban a félelmeinkről, és valamivel bővebben arról, miért ódzkodunk a szabadságtól.
Megtudtuk azt is, hogy aki jógázik, az belső tisztaságot nyer, aminek eredményeként szabadon áramolhat benne az energia, ami mindennek a lényege. Mert ha ez megvan, elhárul az akadálya annak, hogy felülemelkedjünk önmagunk kicsinységein. Bakos Attila megjegyezte: a fegyelmezett elme a legjobb barát.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Nem maradt tehát érintetlenül annak tisztázása sem, mi a különbség a tudat és az elme között, és abban is megerősítették az egybegyűlteket, hogy keresztényként is építkezhetnek a csakrákra, mert a jóga nem vallás, hanem életvitel. Bár kaptunk példát arra, hogy a katolikus szentek is meditáltak, addig mondogatták ugyanazt az imát, amíg el nem jutottak abba az állapotba, amikor már csak eszközei lettek az imádkozásnak, a feljebbvalónak, az is kiderült, hogy míg a keleti tanokban önmagunk megtalálása a cél, a krisztusi tanításban az istennek való teljes alárendelődés, az ego megsemmisítése. Amiről viszont mindkét kultúrkör azonos módón vélekedik, az a materiális javak halmozása. Erről ezt tanítják: az anyagiak arra valók, hogy letöröljük vele az elesettek könnyeit.
– A magyart kelet felé húzza a lelke, hisz ott, „Keleten kél a Nap”, onnan, a fény hazájából ered az összes olyan vallás és filozófia, amely feloldhatja a személytelen, modern szellemi magányt. A védikus vagy jógikus indiai hagyomány a megvilágosodás, a fény kultúrája, szemben az európaival, amely vergődés a dogmatikus, szentimentális vallásosság és a durva materializmus között – összegzett Bakos Attila, akivel legközelebb szintén a Mogyoróssy könyvtárban találkozhatunk.
A jógapszichológus hírleveleire a Narada.hu oldalon lehet feliratkozni.
