Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Minden, amit tudni akartál a lisztérzékenységről

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Bódi Piroska főorvos, gyermek-gasztroenterológus • MAGAZIN • 2018. augusztus 13. 15:55
Minden, amit tudni akartál a lisztérzékenységről
A cöliákia örökletesen meghatározott autoimmun betegség

 

Forrás: Pixabay.com

A lisztérzékenység nem új keletű betegség. Aretaiosz már a 11. században leírt egy felszívódási zavarral, halványabb, hígabb székletürítéssel, fogyással, sápadtsággal járó betegséget. A lisztérzékenység felfedezőjének az angol gyermekgyógyászt, Samuel Geet tartják, aki 1888-ban írta le az általa „Coleliac affection”-nek nevezett betegséget, melyen főleg egy kisgyermekeket érintő emésztési zavart értett.

Samuel Gee a betegséget a táplálkozással hozta összefüggésbe, de a pontos kiváltó okot nem ismerte, így sokféle tápláléktól feleslegesen tiltotta el betegeit. Az újabb áttörést a holland H. W. Dicke munkássága jelentette. 1944-ben a holland éhínség alatt megfigyelte, hogy a lisztérzékeny betegek állapotában drasztikus javulást eredményez, ha megvonják étrendjükből a búza-, az árpa-, a rozs- és a zabtartalmú ételeket. 1952-ben egy brit kutatócsoport a betegség közvetlen okozójaként azonosította a glutént, a felsorolt gabonafélékben található fehérjét. A betegségre jellemző szövettaneltéréseket Paulley 1956-ban írta le. A vérből történő ellenanyag-kimutatást egy évvel később E. Berger vezetett be, ez azóta számos módosításon ment keresztül a tudomány fejlődésének köszönhetően.

A lisztérzékenység (más néven cöliákia) örökletesen meghatározott, családi halmozódást mutató autoimmun betegség, mely meghatározott környezeti faktor, vagyis a gabonákkal – a búzával, az árpával és a rozzsal – fogyasztott glutén jelenlétében alakul ki. Amennyiben nem jut glutén a szervezetbe, a kórfolyamat önmagától leáll, a betegség tünetei megszűnnek. Ez a folyamat permanens, életre szól. A betegség célpontja a 2-es típusú, vékonybélben és számos más szervben például az agyban, a szívben vagy a pajzsmirigyben előforduló, úgynevezett szöveti transzglutamináz enzim. A betegség kizárólag azoknál alakul ki, akik örökletes hajlammal bírnak, akiknél fennáll a HLA DQ2, illetve a DQ8 gén. A betegséget évtizedeken keresztül egyszerűen „gluténfüggő” vékonybél-boholykárosodásnak tekintették.

A lisztérzékenységnek három megjelenési formája van. A klinikai vagy manifeszt cöliákia jellemzője a klinikai tünetek, az ellenanyag-pozitivitás és a totális vagy szubtotális vékonybélboholy-károsodás. A silent vagy csendes cöliákiánál klinikai tünetek nincsenek, de az ellenanyag-pozitivitás és a jellegzetes szövettani eltérések jelen vannak. Ez becslések szerint hétszer gyakoribb, mint az előző, de csak szűrővizsgálatokkal (család- és populációszűréssel) deríthető fel. A potenciális vagy lehetséges cöliákiában szenvedők a betegség szempontjából veszélyeztetett genetikai tulajdonságot hordozók. Hazánkban a lakosság mintegy 20 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

A lisztérzékenység a magyar népesség 1,5 százalékánál fordul elő. A betegek kétharmada nő, jellemző a családi, gyakran több generációban észlelhető megjelenés.

A klinikai tünetek csak glutén fogyasztása mellett jelentkeznek, egyénileg változó hosszúságú idő után. A betegek többsége gyermekkorban tünetmentes, vagy általános tüneteket mutat, ilyen a fáradékonyság, a visszatérő hasi fájdalom, a hasi rossz közérzet, a vashiány, a kisebb testméretek. Jellegzetes emésztőszervi tünetek a visszatérő vagy elhúzódó hasmenés vagy éppen székrekedés, a haspuffadás, a visszatérő hányás, a másodlagos tejcukor-felszívódási zavar, a fogyás a jó étvágy ellenére. Az emésztőrendszeren kívüli tünetek a felszívódási zavar, a nyomelemek és vitaminok hiánya következtében alakulnak ki. Ezek közé tartozik a meglassult súly- és hosszfejlődés, a vérszegénység, a K-vitamin-hiány miatti vérzékenység, a csontritkulás, a D-vitamin hiánya miatti angolkór, a fogzománc elégtelen fejlődése miatti elszíneződés a maradandó fogakon,  az elégtelen fehérjefelvétel következtében kialakuló ödéma. Ezek közül egyesek hasmenés nélkül, izoláltan is fennállhatnak. A tüneteket kedvetlenség, étvágytalanság, érdektelenség kísérheti lehangolt állapottal.

Ha az ellenanyag egyéb szervekben jelenik meg, azokra jellemző tünetek észlelhetők. Máj esetén annak elégtelen működése, veseérintettségben fehérje- és/vagy vérvizelés, endokrinrendszer esetében pajzsmirigybetegségek, inzulinos cukorbetegség, idegrendszeri eltérésként járászavar, szellemi leépülés, izomgyengeség, a környéki idegrendszer károsodása léphet fel. A bőr részéről hajhullás, kipirulás, szárazság alakulhat ki, a szív érintettsége okozhat szívizomgyulladást, majd szívelégtelenséget, nemi szervek esetén menseszavar, elhúzódó vérzés, felnőttkorban potenciazavarok, meddőség jelentkezhet. Amennyiben az ízületek érintettek, reumára jellemző eltérések mutatkozhatnak. A szisztémás fogzománc elégtelensége a maradandó fogakon sávszerűen jelenik meg, és a zománcképződés kronológiáját követi, azaz metsző-, szem- és örlőfogakon más-más magasságban látható.

Jellegzetes bőrtünet a Duhring-betegség, vagyis viszkető, hólyagos kiütések jelennek meg a feszítő felszíneken (könyök, térd, fartájék). Ilyenkor az emésztőszervi tünetek gyakran hiányoznak. A keringésben az ellenanyagok jelen vannak, a bőr biopsziás mintáiban is, a vékonybélben pedig cöliákiára jellemző vékonybélboholy-elváltozások láthatók.

A kórisme laboratóriumi vizsgálatokkal csak gluténfogyasztás mellett állítható fel. A kórisme a vékonybélben kialakuló boholysorvadás és a szöveti transzglutamináz elleni immunreakcióra épül. 2011 óta a szövettani vizsgálat mellőzhető, ha a genetikai vizsgálat pozitív, ha az ellenanyag-specificitást immunfluoreszcens módszerrel is igazolni tudjuk, ha a transzglutamináz tízszeres emelkedést mutat, ha van klinikai tünet, és ha a szülő elfogadja, hogy egy életre szóló betegséget altatásban végzett, vékonybélből történő szövettani mintavétel nélkül jelentjük ki. Ehhez azonban az előbbi feltételeknek teljesülniük kell.

Amennyiben felállítottuk a lisztérzékenység kórisméjét, egész életen át tartó gluténmentes diéta szükséges, mely a klinikai tünetek teljes visszafejlődését eredményezi. Gluténmentes étrend mellett a klinikai javulás 3-4 hét után várható, az ellenanyagok fokozatosan, általában 6-12 hónap alatt tűnnek el a keringésből. Spontán gyógyulás nincs. A diéta abbahagyása a reakció újraindulásához vezet, habár a tünetek vagy szövődmények esetleg csak évek múlva jelentkeznek. Gyakori a tünetváltás, ami azt jelenti, hogy a kezdetben észlelt felszívódási zavarok tünetei helyett emésztőszervrendszeren kívüli tünetek is megjelenhetnek.

Elsődleges megelőzés ma még nem áll rendelkezésre, a glutén kora csecsemőkori bevezetésével tolerancia (tűrőképesség) nem érhető el. Fontos a klinikai tünetek megjelenése előtt a szűrővizsgálat, mert korán felismerhető családtagokban, társult betegségben szenvedőknél (cukorbetegség, Down-kórkép, pajzsmirigyeltérések), sőt az átlagnépességben is.

Az eddig leírottak alapján látható, hogy a cöliákia felismert esetei csak a „jéghegy csúcsát” jelentik. Populációszűrésre van szükség. 2005-ben Szolnokon, majd 2008-tól Orosházán folyamatosan és egy alkalommal 2009-ben Ajkán történt ilyen jellegű vizsgálatsorozat. 2014 októbere óta Gyulán is lehetőségünk van ilyen szűrővizsgálatokra. Célcsoport az első osztályba kerülő gyermekpopuláció. A kívánatos az lenne, ha ezt az egész megye területére ki tudnánk terjeszteni.

A szűrés egy gyorsteszt segítségével történik. Az ujjbegyből történő vérvétel 15 percen belül eredményt ad (sajnos immunglobulin A-hiányos gyermekeknél nem informatív). A vizsgálatokhoz az egyes települések önkormányzatainak segítségére, de leginkább a megyei önkormányzat összefogó segítségére lenne szükség. Így felnőttkorban a bél bizonyos daganatos megbetegedései, a csontritkulás, az idegrendszeri eltérések megelőzhetők lennének.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)