Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Gyula krónikásai

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Súr EnikőKULTÚRA • 2018. július 21. 18:07
Gyula krónikásai
A jövőre ötvenéves Gyulai Nyári Művésztelep alkotóinak nyílt tárlata a Tájvízházban

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A Gyulai Nyári Művésztelep alkotói a fürdőváros krónikásai – hangsúlyozta az alkotócsoport július 20-i zárókiállításán Gyarmati Gabriella. A művészettörténész szavait Albrecht Júlia képzőművész, a Gyulai Művésztelep Egyesület elnöke tolmácsolta a közönségnek a Tájvízházban.

Pozsárné Kaczkó Zita, a bemutatóházat működtető Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság titkárságvezetője köszöntőjében emlékeztetett: az ország egyik legrégebbi művésztelepét 1969-ben Tóth Tibor festőművész vezetésével hozták létre hivatásos művészek, rajztanárok és amatőrök.

A Tájvízházban Albrecht Júlia olvasta fel Gyarmati Gabriella beszédét. A művészettörténész a néhány nappal ezelőtt elhunyt Fajó János budapesti búcsúztatóján vett részt, ezért nem tudott jelen lenni a megnyitón.

– A Gyulai Nyári Művésztelep résztvevői műveikben őszinteségre törekszenek, de a kritikai realista stílus ezt eleve magában hordozza. Szókimondásuk olyan jellegzetesség, amely negyvenkilenc éves vállalkozásukat országos viszonylatban is egyedivé és eredetivé teszi –nyomatékosította.  

 

Pozsárné Kaczkó Zita és Albrecht Júlia

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A szakember rámutatott: a művésztelepről szóló korábbi, hangzó és írott szövegekben a dokumentarista jelleget szinte valamennyi szerző kiemelte, ám a realista és a naturalista fogalom használata nem tükröz minden esetben következetességet. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a művésztelep alkotói között volt olyan, aki a naturalizmus kedvéért letért a realista útról.

Hozzátette: mind a realizmus, mind a naturalizmus a valóságot kívánja megmutatni, és közös törekvésük az is, hogy valamire rá akarják irányítani a műalkotás befogadójának a figyelmét. A két irányzat közötti különbséget az adja, hogy míg előbbi a jellemző vonások kiemelésével operál, addig utóbbi az aprólékos részletek leltárszerű számbavételével fejezi ki magát.

Gyarmati Gabriella beszédében a Munkácsy-díjas festőművészt, Tóth Csabát idézte, aki szerint a mainstream ezért nem fogadta be a gyulaiakat, mert az általuk megőrzött régi képformákban „a magyar rög valóságát őrizték meg”, és szembementek a hazai hiperrealizmussal, amelynek sem társadalmi, sem közösségi mondanivalója nem volt.

 

Lakatos József Péter

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

A művészettörténész aláhúzta: a művésztelep szellemisége és motívumvilága a kezdetek óta szinte változatlan, ám a festői megoldások szélesebb skálán mozognak, mint korábban.

Kifejtette: a változatos megoldásokhoz változó művészi színvonal társul, hiszen a művésztelep ma is olyan szabadiskolaként funkcionál, amely a felsőoktatás intézménybe készülőket és a tanulni vágyó amatőröket is befogadja.

Hangsúlyozta: a művésztelep alkotói a rájuk jellemző beszédmódnak köszönhetően Gyula igazi krónikásai, de a talált témát, a talált tárgyat is szívesen örökítik meg.

„Ahogyan az ez évi kiállítási anyag válogatása során az egyik alapító tagjuk fogalmazott, tulajdonképpen talált múltat örökítenek meg. Olyan lesz majd nézni ezeket a képeket, mint Kóhn Dávid Békés című lapban egykor megjelent vezércikkeit olvasni a harmadik évezredben: színtiszta időutazás. A művésztelep történetének festményanyaga tele van olyan lírai hangvételű, ám drámai erejű vallomásokkal, amelyek azt örökítik meg, amikor egy ember után, egy család után valami megmaradt” – fogalmazott.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Hozzáfűzte: „ezeken a képeken az ad a nézőnek érzelmi bizonytalanságot, hogy a múló idő a háttérben csattogtatja a fogait, vesztésre és feledésre ítélve a bemutatott látványvilágot és az ott élt embereket, emberi históriákat egyaránt”.

A jövőre ötvenéves művésztelep terveiről szólva kiemelte: már megkezdődtek az előkészületei az alkotócsoport 2019-es nagykiállításának. Arról is beszámolt, hogy a művésztelepi topográfia létrehozásának ötlete felmerült. Ebben helyszíneket és ott született műveket rendeznének egymás mellé.

– A formája lehetne előadás vagy könyv, de attrakcióéhes világunkban lehetne belőle városi sétaútvonal is, időjárásálló, vandálbiztos tablókkal az érintett helyszíneken – ismertette a szakember.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

„Hogy Gyula még ma is fogalom, annak köszönhető, hogy a mindenkori tizenegy kinevelte, felnevelte a fiatalokból az utánpótlást. Gyulai az egyetlen és valódi szabad iskola Magyarországon” – citálta végezetül Tóth Csabát Gyarmati Gabriella.

A megnyitón az alkotócsoport tagja, Lakatos József Péter képzőművész, előadó szavalta el Kányádi Sándor Előhang című versét. A bemutatóház jelképes kulcsát Pozsárné Kaczkó Zita adta át Albrecht Júliának.

A kiállításon Agárdi Kovács Attila, Albrecht Júlia, B. Tóth Edit, Balázs Zoltán, Balogh Zsófia, Bara Barnabás, Doris Marschall, Horváth Ildikó, Juhos Kiss Sándor, Kenesei Zsolt, Lakatos József Péter, Lukács István, Méry Ágnes Viktória, Nagy Dénes, Orbán György János, Páljános Erzsébet, Pethő Anikó, Rácz Katalin, Sáfár Pál, Szakáll Ágnes, Székely Julianna, Szilágyi Jéger Teréz, Szőke Sándor, Tömpe Emőke, Vancsura Rita, Vitárius Nikoletta, Zsigmond Márton alkotásai láthatók.  

A tárlat a Tájvízház belépőjével látogatható augusztus 31-ig, keddtől csütörtökig 9 és 16 óra között, péntektől vasárnapig 14 és 21 óra között.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)