Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
4500-an a koncerteken
Az ülésen több önkormányzati tulajdonú cég tavalyi gazdálkodásáról és 2018-as üzleti tervéről is tárgyaltak a képviselők. Görgényi Ernő (Fidesz) hangsúlyozta: valamennyi gazdasági társaság eredményesen zárta a 2017-es évet, ami azt mutatja, jól kezelik a rájuk bízott közvagyont. A cégek nyereségét eredménytartalékba helyezik.
Az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. tavalyi évről szóló egyszerűsített éves beszámolóját 468 millió 838 ezer forint bevétellel és 1 millió 890 ezer forint adózott eredménnyel fogadta el a képviselő-testület. A cég idén 487 millió 491 ezer forint bevétellel és 604 ezer forint nyereséggel számol.
Katona Katalin, a közművelődési és a rendezvényszervezési tevékenységekért felelős ügyvezető aláhúzta: tavaly a művelődési központban helyet kapó csoportok, egyesületek száma elérte a negyvenet. Hozzátette: heti hatvan alkalommal veszik igénybe létesítményeiket, és konferenciáknak is helyet adnak. Hangsúlyozta: a cég tavaly tizenkilenc pályázatot nyújtott be, közülük tizenöt kapott támogatást. Két uniós pályázatukra összesen 105 millió forintnyi forrást nyertek el.
Az ügyvezető a cég új programsorozatai közül kiemelte a Kultúr Café Klubot, amelynek 4500 látogatója volt. Emellett megemlítette a szombati családi programokat és az ifjúsági bérletsorozatot, továbbá kitért a Gyulai Korzó Fesztiválra, amelynek keretében csaknem hatvan programot szerveztek hat helyszínen.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nem csökkent az érdeklődés a kastély iránt
Dombi Ildikó, a kiállítóhelyekért felelős ügyvezető kiemelte: 2017-ben nem csökkent az Almásy-kastély iránti érdeklődés. Elmondta: tavaly 73 224-en váltottak jegyet a kiállítóhelyre, 2016-ban pedig 74 400-an, utóbbi számba azonban a gyulaiak 3800 kedvezményes belépője és a próbaüzem időszakában váltott 2800 jegy is beletartozik. Hozzátette: a várba tavalyelőtt 76 469-en, tavaly pedig 89 ezernél is többen látogattak el. Ugyancsak jelentősen emelkedett a Ladics-ház látogatószáma, és az Erkel-ház és a Kohán Képtár mutatóinál is tapasztalható elmozdulás – részletezte.
A cég szakmai beszámolójából kiderül: az Almásy-kastélyba a fővárosból, illetve Békés, Pest és Hajdú-Bihar megyéből érkeztek a legtöbben. Külföldről Romániából, Németországból és Szerbiából jött a legtöbb látogató. Az ügyvezető rámutatott: a megnyitása óta csaknem 178 ezer vendéget fogadó intézmény számára komoly feladatot jelent az épület állagának megőrzése.
Dombi Ildikó felhívta a figyelmet arra, hogy a gyulaiak ötvenszázalékos kedvezménnyel válthatnak belépőt a fürdővárosi kiállítóhelyekre. Arról is beszélt, hogy a Gyula Várfürdővel közös marketingakciót indítottak. Ennek keretében fürdőjeggyel vehetnek részt a látogatók régészeti kiállításokon.
Emlékeztetett arra, hogy idén ünneplik az Erkel Ferenc Múzeum alapításának 150. évfordulóját. A jubileum alkalmából a Mogyoróssy János-könyvtárral közösen szerveznek programokat.
Görgényi Ernő a napirend kapcsán felidézte, a gyulai önkormányzat az elmúlt évtizedben több mint négymilliárd forintot költött fejlesztésre a kulturális szektorban. Kitért arra, hogy a Rondella Terasz eredményes vállalkozása az önkormányzati cégnek. Hozzáfűzte: a szórakozóhely által termelt nyereséget a Erkel Ferenc Nonprofit Kft. visszaforgatja programok, koncertek szervezésére.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Feketelista és politikai utóvédharc
A Gyulasport Nonprofit Kft.-nek tavaly 622 millió 971 ezer forint volt a bevétele, és 771 ezer forint adózott eredményt könyvelhetett el. A fürdővárosi sportlétesítményeket működtető, továbbá az utánpótlás-nevelésért és a sportszervezésért felelős gazdasági társaság 2018-ban 198 millió 251 ezer forint bevételt és 778 ezer forint nyereséget tervez.
Kertes István ügyvezető kiemelte: a cég egyre dinamikusabban fejlődik. Elmondta: a taotámogatásokból biztosítják a sportlétesítmények felújítását és a gyulai gyerekek sportolási lehetőségeit.
Kónya István (Fidesz) alpolgármester megemlítette: míg 2014-ben 97,5 millió forint volt a cég bevétele, addig 2017-ben 194,7 millió forint. Hozzáfűzte: az elmúlt három bajnoki évben több mint 290 millió forintot költöttek infrastrukturális fejlesztésekre a taopályázatok révén.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) a napirendi pont kapcsán megjegyezte: megdöbbentőnek tartja, hogy a magyar embereknek mindössze kilenc százaléka sportol rendszeresen. A polgármester gyors közvélemény-kutatásából kiderült, a gyulai képviselők közül szinte mindenki beletartozik a szűk halmazba.
Galbács Mihály (Fidesz) kijelentette, a helyi gazdasági társaságok közül kizárólag a Gyulasport Nonprofit Kft.-vel nem sikerült jó együttműködést kialakítania tanácsnokként. Mint mondta, a cégtől több szakmai anyagot nem kapott meg, és a polgármesternek írásban felvetett problémákra sem kapott még választ. A képviselő úgy vélte, a társaság olcsóbban is el tudná látni a rá bízott feladatokat.
Görgényi Ernő szerint Galbács Mihály „tanácsnoki jogosítványait, hatalmát igyekezett szoros összefüggésbe hozni a Termál FC elnökeként folytatott érdekérvényesítő tevékenységével, ami konfliktust szült”. Hozzáfűzte: Kertes István az általa vezetett cég érdekeit tartotta szem előtt. Azt is mondta: a képviselő választ kap a levelére, amely „politikai utóvédharcnak” tekinthető, az abban megfogalmazott kritika pedig nem jogos.
Kónya István úgy fogalmazott: „először mindenki a saját háza táján tegyen rendet, utána kapirgáljon máshol”. Az alpolgármester felrótta a Termál FC elnökének, hogy 400 ezer forinttal tartozik a Gyulasport Nonprofit Kft.-nek, mivel a pályahasználatért és a mosásért nem fizetett tavaly.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Galbács Mihály álláspontja szerint azoknak a szervezeteknek, amelyek utánpótlás-neveléssel foglalkoznak, nem kell fizetniük a létesítmények használatáért. A képviselő szerint az önkormányzat 10 millió forinttal tartozik a Termálnak, ezért nem tudják időben kifizetni a számlákat. Azt is mondta: „feketelistára” kerültek a cégeknél, ezért lényegesen kevesebb taopénzt kapnak, mint korábban.
Görgényi Ernő azt válaszolta, nem az utánpótlás-, hanem a felnőttcsapat után kellett volna fizetnie az egyesületnek. A polgármester kijelentette, nincs semmilyen feketelista.
Bod Tamás kérdésére Galbács Mihály kifejtette, a feketelistát úgy értette, hogy két-három év óta egyre több cégvezető döntött úgy, hogy a futball helyett inkább a kézilabdát támogatja.
Kónya István úgy fogalmazott: a felnőttcsapatnak igen kedvező díjtáblázatot állítottak be. Az alpolgármester egyúttal tájékoztatást kért a képviselőtől arról, hogy meg van-e még az egyesület pályázatához biztosított önerő, amit az önkormányzat adott.
Kertes István arról beszélt, hogy az elmúlt két és fél évben, mióta ő a cég ügyvezetője, csaknem 40-50 millió forint taoforráshoz segítette a Termál FC-t. Elmondta, Galbács Mihályt rendszeresen meghívta a Gyulasport felügyelőbizottságának üléseire. Hangsúlyozta: annak érdekében, hogy a cég prosperáljon, kihasználják a pályázati lehetőségeket, több olyan multicéggel is sikerült megegyezniük, amely korábban nem támogatott gyulai csapatot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hetvennél több előadás
A Gyulai Várszínház Nonprofit Kft. 2017-es egyszerűsített beszámolóját 34 millió 946 ezer forint mérlegfőösszeggel és 6 millió 591 ezer forint adózott eredménnyel fogadta el a grémium. A teátrum idén 158 millió forint bevételt tervez, és nem számol nyereséggel.
A november 1-jétől kinevezett ügyvezető igazgató, Elek Tibor az idei, 55. évadról elmondta, széles rétegeknek kínálnak minőségi művészeti programokat negyvenhat napon át. Kiemelte, idén hetvennél több előadást láthatnak a nézők a legkülönfélébb műfajokban. Az évadról részletesen korábbi cikkünkben számoltunk be.
A Gyulakonyha Nonprofit Kft. 116 millió 887 ezer forint mérlegfőösszeggel és 723 ezer forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet. A cég idén 480 millió 754 ezer forint bevétellel és 1 millió 840 ezer forint nyereséggel számol.
Csáki Béláné ügyvezető beszámolt arról, hogy 2017 óta hét tálalókonyhát is működtetnek. Hozzátette: annak érdekében, hogy megfeleljenek a szakhatósági előírásoknak, több eszközt is beszereztek. Jelezte, komoly nehézséget jelentett a cégnek a munkaerő-elvándorlás. Az okokról elmondta: nem tudnak versenyezni a magánszféra béreivel. Kitért arra is, hogy több városi, iskolai és óvodai rendezvényen is kóstolókat tartottak, hogy a szülők megismerhessék azokat az ételeket, amelyeket a gyerekeknek készítenek.
A Gyulai Hírlap Nonprofit Kft. 56 millió 233 ezer forint bevétellel zárta a tavalyi évet, és 239 ezer forint nyereséget ért el. A cég 56 millió 256 ezer forint bevétellel és 15 ezer forint adózott eredménnyel számol 2018-ban.
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a 2017-es közbeszerzésekről szóló statisztikai összegzést. Görgényi Ernő kiemelte: tavaly kilenc építési beruházást valósított meg az önkormányzat több mint félmilliárd forintból.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új építési szabályzat készül
A törvényi előírásoknak megfelelően 3 millió forintból városfejlesztési koncepciót, 3,2 millió forintból örökségvédelmi hatástanulmányt és 32 millió forintból településszerkezeti tervet, helyi építési szabályzatot, valamint szabályozási tervet készíttet az önkormányzat.
Béres István, a város főépítésze elmondta: a dokumentumok elkészítése előtt lakossági fórumot tartanak, és a lakosok, vállalkozók írásban is jelezhetik nekik észrevételeiket. Hangsúlyozta: szeretnék, ha olyan új szabályozás születne, amely konszenzuson alapul, figyelembe veszi a város építészi, kulturális hagyományait, és a 21. századi elvárásoknak is megfelel.
A Dürer-iskola külső homlokzatának felújítására 6,3 millió forint többletforrást biztosított a képviselő-testület. A polgármester emlékeztetett rá: a beruházást fele-fele arányban finanszírozzák a Gyulai Tankerületi Központtal. Mivel a közbeszerzési eljárás során érkezett ajánlatok magasabbak, mint a tervezett költség, a városnak pluszforrást kell adnia a fejlesztésre – ismertette. Hozzátette, a megszavazott összeg felét a tankerület megtéríti.
A Ladics-házhoz tartozó cselédlakás állagmegóvási munkáinak elvégzéséhez szintén többletforrás biztosított a grémium. Görgényi Ernő elmondta: az önkormányzat az igényelt 7,9 millió forint támogatás helyett 1,5 millió forintot nyert el, ezért a hiányzó összeget, 6,4 millió forintot saját forrásból biztosítja.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Felújítják a csónakkikötőket
A képviselők több mint hárommillió forintot biztosítottak az Élővíz-csatorna csónakkikötőinek felújítására. A kisökörjárási információs központ épülete mögött, a Part utca végén található zsilipnél, a Csigakertnél, az Október 23. térnél, valamint a Bodoky-zsilipnél 2007-ben építettek kikötőt pályázati támogatásból. Mivel az állapotuk az elmúlt években jelentősen leromlott, balesetveszélyessé válhatnak – indokolta a polgármester a beruházást. Hozzáfűzte: az önkormányzat szakemberei Galbács Mihály javaslatára megvizsgálják, hogy érdemes-e vörös fenyőt használni a felújításhoz.
Helyi klímastratégia kidolgozására és szemléletformáló programsorozatok szervezésére igényel százszázalékos intenzitású pályázati támogatást az önkormányzat a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program forrásaiból. A projektre legfeljebb 20 millió forint nyerhető el.
Félmillió forintot biztosít polgármesteri keretéből Görgényi Ernő a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény megszervezéséhez. A grémium emellett azt is jóváhagyta, hogy Kónya István 145 ezer forinttal támogassa alpolgármesteri keretéből a Kéz a Kézben Gyermekeinkért Gyulai Óvodai Alapítványt.
A képviselő-testület 71 ezer 250 forintra emelte a gyógyszerkiadásokhoz nyújtott támogatás és az iskoláztatási támogatás jogosultsági jövedelemhatárát. A döntéssel kibővült azoknak a köre, akik igénybe vehetik a két támogatási formát.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
26 óvodai csoport
A grémium arról is döntést hozott, hogy huszonhat óvodai csoport indulhat a 2018–19-es nevelési évben Gyula Város Egyesített Óvodájának tagintézményeiben. A testület egyúttal engedélyezte, hogy a Mágocsi úti óvoda tíz százalékkal túllépje a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott maximális csoportlétszámot.
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület a gyermekvédelemről szóló 2017-es beszámolót. A polgármester az előterjesztés ismertetésekor elmondta: Gyulán több mint 5200 tizennyolc év alatti él, közülük 35 hátrányos, 34 pedig halmozottan hátrányos helyzetű.
A városvezető az önkormányzat által nyújtott ellátási formákat is ismertette. Közölte: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 428 gyerek részesült tavaly Gyulán, Erzsébet-utalvány formájában pedig mintegy 4,7 millió forintot fizetett ki az önkormányzat eseti támogatásra. A tavaszi szünetben ötvenegy, a nyári szünetben százötvennégy, az őszi szünetben harmincnyolc, a téli szünetben harmincöt gyerek után igényeltek ingyen ebédet 2017-ben. Közétkeztetési támogatásra csaknem félmillió forintot költött a fürdőváros, ezt az ellátási formát tízen vették igénybe. Iskoláztatási támogatást ugyancsak tízen kaptak, az önkormányzati iskola- és óvodabuszt pedig ötvenegyen vették igénybe tavaly. Az Arany János Tehetséggondozó Program keretében két hátrányos helyzetű, tehetséges diák továbbtanulását támogatta a város, míg Bursa Hungarica ösztöndíjban harmincnyolcan részesültek.
