Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - „Feltérképezik” Gyula város szecessziós értékeit

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • HÍREK • 2018. május 25. 11:00
„Feltérképezik” Gyula város szecessziós értékeit
A „virágos” stílus helyi merítéséről Béres István főépítészt kérdeztük

Leltár készül Gyula város szecessziós épített örökségéről és tárgyi értékeiről. A számbavétel elsődleges célja, hogy tartalmilag teljessé váljon az a virtuálisan már létező, de még nem publikus térkép, amelynek első nyilvános bemutatója június 8-án lesz a Mogyoróssy János könyvtárban. Az összesített listára egyelőre 34 épület és síremlék került fel.

béres istván

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Kérdésünkre, miszerint jellemző-e Gyula városára a szecesszió, Béres István főépítész azt válaszolta, hogy nem, de eléggé számottevőek azok az épületek, amelyek ennek a stílusnak a jegyeit viselik magukon.

Emellett azt is érdemes tudni Gyuláról, tette hozzá, hogy már a középkorban a Dél-Alföld egyik régióközpontja volt. Ebből adódóan a 19. század végén itt is éreztette hatását a gazdasági fellendülés, így a 20. század elején megjelenhetett utcáin, terein az újfajta stílus, amely felváltotta a gótikus, a reneszánsz és a barokk építészet ötvözetét, vagyis az eklektikát. Ezzel egy időben megszületett az újfajta szemlélet is: a homlokzatdíszítésekkel a természeti motívumokat, a növényi formavilágot próbálták meg visszatükrözni.

Az említett időszakban tehát Gyulára is érkeztek olyan mesterek, akik a fővárosban elsajátított stílust kísérletező módon a helyi viszonyokhoz kezdték alkalmazni. Azt a szecessziót, amit hajlékonysága alkalmassá tett erre, és amelynek Európában is volt egy csepp merítése: bizonyos helyeken art decónak vagy art nouveau-nak, másutt modern style-nak, stile floreale-nak nevezték, minden egyes országban másképpen, tájékoztatott Béres István.

Mindezek ellenére városunk főépítésze szerint az egészen hangsúlyos „virágos” szecesszió a Kárpát-medencében jelent meg, és ennek megvannak a jelei is, hisz a nagyobb magyar városok rengeteg gyönyörű példával támasztják ezt alá. Ezek között említhető a kecskeméti Cifrapalota és a szabadkai városháza, illetve számos temesvári és nagyváradi épület.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Gyula egyik legnagyobb szecessziós ingatlanja az egykori 1-es számú iskola épületegyüttese a Kossuth Lajos utcán. Legkorábbi szárnyát, a Károly Róbert utcait 1908-ban emelték, hogy helyet biztosítson az első állami elemi iskolának. A hajlított, íves tömb, amely az első polgári leányiskola funkcióját kapta, 1912-ben került mellé. Mindkét épületet egy fiatal építészmérnök, Pfeff Ferenc tervezte, aki a szecesszió nagymesterének, Lechner Ödönnek, vagy ahogyan még a saját korában nevezték, Ödi bácsinak az irodájában dolgozott, tőle leshette el a stílus fortélyait.

Amit viszont kevesen tudnak és kevesen is látnak, nyomatékosította Béres István, az a gondosan megőrzött lakóépület, amely a Scherer Ferenc utca végén, a németvárosi Élővíz-csatorna hídjának lábánál áll. Díszítése az 1-es iskoláéhoz hasonló, nem is véletlenül, hisz ezt az ingatlant is Pfeff Ferenc tervezte.

– Azért emeltem ki, hogy fiatal építészmérnökként követte el ezeket a gyulai épületeket, mert később ő lett a Magyar Államvasutak főtervezője, így rábízták a zágrábi, a szegedi és a többi nagy jelentőségű vasútállomás tervrajzainak elkészítését – mutatott rá a főépítész.

Gyula városban csaknem 40 olyan épület van, amely a szecesszió formajegyeit viseli magán. Ezek érthető módon nem azonos minőségűek sem a szabadkai városházával, sem a Cifrapalotával, sem a híres budapesti példákkal, a Postapalotával, az Iparművészeti Múzeummal vagy a Földtani Intézettel, mégis a maguk földszintes polgári lakóház mivoltukban és dekorativitásukban szecessziósak, magyarázta Béres István.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Az előkészületben lévő térképre az összes közismert gyulai szecessziós példa felkerült, egyebek mellett a Béke sugárút elején magasodó valamikori Weisz-villa, ami jelen pillanatban Civil Házként ismert, a Zöldkereszt udvarán lévő Czinczár-villa, amelynek építője konyakgyárat és harisnyagyárat is üzemeltetett városunkban, a ma Ikonként, korábban Lidóként, és még korábban Hóvirág cukrászdaként számon tartott belvárosi vendéglátóhely a gyaloghíd mellett, Miskutza Péter hajdani hentesüzlete az Eminescu utca 2. alatt és a hozzá közeli „Háromszög”, vagyis Marosán György gyertyaöntő háza, a Gyulahús Kft. Stéberl-villája, a Komló szálló, a vízügyi palotává lett Békés Megyei Takarékpénztár impozáns irodaépülete, a Royal Mozgószínház és a 14. szám alatti Pfaff-ház. Felvették a listára Faulháber András és Preisler Jakab Hétvezér utcai kétszintes lakóházát is, amelynek földszintjén motoros bolt és programiroda van, de ugyanide sorolták a volt harisnyagyár műemléképületét és a Sörpatikának helyt biztosító Titz-Reinhardt-házat is, valamint a Bene-villát.

Hogy mi mindent még, hány kevésbé szem előtt lévő épületet és mely síremlékeket, arról a szecessziós térkép ad majd útbaigazítást.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)