A megmérettetést a European Museum Forum hívta életre, ez az egyik legnagyobb presztízzsel, elismertséggel rendelkező múzeumi szakmai díj, amiért évről évre az európai elit legjava száll versenybe. Az Almásy-kastély május 10-én az úgynevezett történetmesélési panel keretében kapott lehetőséget a bemutatkozásra, két másik intézménnyel, a Mary Rose Museummal (Egyesült Királyság) és a St. Gallen Nature Museummal (Svájc) együtt. A top 40-be jutott intézmények mindegyike tartott prezentációt, a gyulai kastélyt Nagy Adrienn néprajzos-muzeológus mutatta be az Incze László által készített videó kíséretében.
Az Almásy-kastélyt működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója összegzésként úgy fogalmazott, számos értékes, a későbbiekben hasznosítható tapasztalatot szerzett a néhány nap során. Dombi Ildikó az induláskor azt fogalmazta meg, hogy már a részvétel is óriási dolog, és elsősorban azért mennek Varsóba, hogy tanuljanak.
– Rendkívül erős volt a mezőny, és egy kis vidéki múzeum esélyei nem olyan jelentősek, mint például egy londoni intézményé. A látottak alapján azonban örömmel mondhatom, hogy a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Európában bárhol megállná a helyét a kis múzeumok sorában, köszönhetően a kiállítás projektmenedzserének, dr. Virág Zsoltnak, kurátorának, Sz. Szilágyi Gábornak és alkotótársainak – összegzett.
Az ügyvezető igazgató hozzátette, öröm volt látni, hogy a ma oly fontos interaktivitás terén nem maradtunk le, sőt a kastély európai trendet képvisel. Részletezte, a bírálat során nem azt vették alapul, hogy hogyan épül fel a tematika, és ahhoz mi módon igazodik a technológia, hogyan igazodnak az interaktív eszközök, tehát nem a múzeumi szakmai szempont volt az elsődleges, hanem összességében vizsgálták az intézményt.
A kiállítást, a látogatottságot, a műszaki megoldásokat, az ismeret közvetítésének mikéntjét, a közönségbarát szemléletmódot, az ökológiai szemléletmódot globálisan nézték, és azt is, hogy az adott intézmény a múzeumi kultúra tekintetében milyen újdonságot tud felmutatni.
Egyértelművé vált, hogy a legfrissebb trendek szerint nem a műtárgyak megléte az elsődleges. Ilyen például a Lascaux-ban található barlangrajz-reprodukció, ahol egy impozáns bemutatótérben vetítik ki a világszerte ismertté vált rajzokat azért, hogy ezáltal az eredeti helyszínt megóvják a látogatók tömegétől.
Az Európa Tanács különdíját kapta a Szarajevóban található, háborús gyermekeknek emléket állító múzeum, ide a háborút megélt gyerekek küldenek rajzokat, számukra fontos, emlékezetes tárgyakat. Hangsúlyos, hogy a Bosznia-Hercegovinában található intézményben egyáltalán nem láthatók műtárgyak, az elsődleges a szemléletformálás, a kultúra közvetítése, az oktatás, a nevelés, és ez a hangsúlyos momentum megtalálható volt mindegyik múzeumnál. Nem csupán a tárgyak bemutatása, közzététele a cél, hanem akár globális társadalmi problémák megoldásainak keresése, valamint az ismeretterjesztés.
Az azerbajdzsáni szőnyegmúzeumban nem csupán a különféle kárpitokat mutatják be, hanem kurzusokat, foglalkozásokat szerveznek, ahol a szőnyegek elkészítésének módozataival is megismertetik a látogatókat. Összegezve, a kiállítóhelyeket komplex szemlélet jellemzi, az ismeretterjesztés, az oktatási szándék és a nevelési célzat az elsődleges, nem pedig a vitrinbe zárt tárgyak felsorakoztatása. Alkalmazkodni szükséges a mai látogatói elvárásokhoz, a technológia diktálta lehetőségekhez, s ebben a gyulai kastély sem marad el a többiektől.
– Ha megnézzük ezt a negyven múzeumot, akkor kiderül, hogy nagyon kevés hagyományos kiállítóhely van közöttük – foglalta össze. Az érdekességek között említhető egy horvátországi kis faluban létrehozott hajóépítő múzeum, ami szintén elismerésben részesült, mert a helyi hagyományok megőrzésében tett nagy lépést, és tette mindezt önkéntesek, gyakorlatilag az egész falu bevonásával.
Mondhatjuk, európai szemmel a kiállítás nem számít kuriózumnak. Gyulai látogatásakor az EMYA (European Museum of the Year Award) munkatársa, Christophe Dufour már elmondta, sok hasonló technikai megoldással találkozott már, Gyulán az a különleges, amit képvisel a kastély, ahogy a látogatók használják. A prezentációkban és az azt követő pódiumbeszélgetések során sem a technológia kapta a legnagyobb hangsúlyt.
Az elhangzott bemutatkozások alapján napjainkban új kiállítás esetén a modern látogatót lebilincselő technológia alkalmazása éppen olyan természetes, mint a hétköznapokban az iPhone használata. Elengedhetetlen továbbá az igényes sztori, az „üzenet”, amit közvetít a látogatónak.
A látogatóközpont különlegességét egy angol muzeológus így foglalta össze: „big empthy castle is museum... the fascinating thing is that how the ruined castle turned into a modern exhibition space”, vagyis lenyűgöző, ahogy egy romos kastély átalakult modern kiállítási térré.
– Nagyon büszke vagyok, hogy bekerülhettünk a top 40-be, és egy cseppet sem vagyok szomorú attól, hogy nem hoztunk haza díjat, hiszen rendkívül neves, rangos versenytársaink voltak – emelte ki Dombi Ildikó. Mint mondta, sok olyan momentum van, ami a későbbiekben hasznosítható és alapvetésnek kell lennie. Ilyen a nyelvtudás, nyelvismeret erősítése, a közönségkapcsolatok folyamatos építése, illetve a helyi társadalomba való beágyazottság előmozdítása, ezekben szükséges előrelépnünk.