Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Bronzba öntötte az emberi lélek legszebb vallomásait

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • KULTÚRA • 2018. április 29. 13:00
Bronzba öntötte az emberi lélek legszebb vallomásait
Lous Stuijfzand holland művésznek nyílt kiállítása a gyulai kastély Török tornyában

Rendhagyó megnyitónak lehetünk a részesei az Almásy-kastély Török tornya előtti téren, hisz egyfelől nincsenek körülöttünk a művek, másfelől az eseményt a Dobszerda Dobkör produkciója nyitotta meg, amely különös hangsúlyt adott ittlétünknek. Ugyanis ha sokáig hallgatunk ritmikus dobolást, képesek vagyunk más tudatállapotba kerülni, mondta az április 29-i méltatásában dr. Nagy Imre művészettörténész.

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Új művészeti minőséget hoz létre

A kiállító művész a hágai akadémián szerezte diplomáját, képzőművészként élt, és általában kétdimenziós alkotásokat készített. A gyulai kastély Török tornyában háromdimenziós bronzszobrokat állított ki, mutatott rá dr. Nagy Imre a szombat délutáni tárlatnyitón. A művészettörténész arra is rávilágított, hogy annak megfejtése, miként készíthet egy festőnek és grafikusnak induló művész szobrokat, Magyarországra vezet el bennünket. Lous Stuijfzand 1995-ben kapott meghívást a mezőtúri művésztelepre, ahol Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművésznek köszönhetően ismerkedett meg a viaszejtéses bronzöntés technikájával.

Első ránézésre úgy tűnik, tette hozzá Nagy Imre, hogy szobrászi életművének létrehozásához Lous Stuijfzand az egyik legkönnyebb utat választotta, hisz a legtöbb alkotásában valamilyen talált tárgyat, ágat, kéregdarabot, spárgát, zsineget, vagy indát, liánt kapcsol össze, hogy létrehozza azt a művet, amellyel üzenni kíván nekünk. Az ő talált tárgyiassága azonban nem az a fajta, amit a szürrealisták vallottak, akik azt mondták, igazából az a szép, amikor a műtőasztalon a varrógép véletlenül találkozik össze az esernyővel. A művésznő eredeti közegükből emel ki tárgyakat, faágakat, gallyakat, amiket aztán olyan sajátos együttesükké formál, amelyekkel egészen más dimenzióba helyezi át önnön valójukat. Az eligazodásban és az értelemfeltárásban a művek címei is segíthetnek bennünket. Akad köztük Földtemplom, Menedék és Földkirály is.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

A tárgyak formai vizsgálata arra a felismerésre kellene, hogy vezessen, miszerint a legtöbb alkotás esetében a függőleges elemeknek rendkívül fontos a szerepük, hangsúlyozta a művészettörténész. Ez utalás is arra, hogy Lous Stuijfzand a szent valóság felé tereli gondolatainkat. Az a fajta szándék munkálhat benne, hogy az általa kiválasztott, a természetből kiragadott tárgyak találkoztatásával és ezeknek egy új, magasabb minőségbe emelésével az ember önnön valóját is feltárja, hisz a Földkirály, a hajlékszerű vagy menedékszerű motívumok mind azt a hitet erősítik, amit Mircea Eliade román vallástörténész úgy fogalmazott meg, hogy bizonyos értelemben minden új emberi építmény a világ újjáalkotása. Azzal, hogy a szobrász a legelemibb, a természeti közegben fellelhető elemeket minősíti át, hogy ezzel hozzon létre újakat, amiken mi is tudunk nemesedni, az ember és az Isten elemi teremtő tevékenységére irányítja figyelmünket. Ily módon igyekszik ráébreszteni bennünket önnön valónkra.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

 

A magyar lélek legszebb vallomása

Hogy ez a fajta megközelítés mennyire fontos és érdekes jelenség egy holland képzőművész részéről, azt dr. Nagy Imre személyes példával támasztotta alá. Első hollandiai élménye az 1990-es évek elejére tehető, amikor a hódmezővásárhelyi múzeumban dolgozott igazgatóként. A Csongrád megyei város hollandiai testvértelepülésében ekkor magyar hetet tartottak, amire népes magyar delegáció is kiutazott, többek között a helyi televízió egyik fiatal riporterlánya, aki az első kiállításmegnyitón elénekelt két magyar népdalt, amitől, amiként ezt a művészettörténész összefoglalta, az ember önmagától elkezdhetett volna könnyezni. Ezt viszonozva a vendéglátók részéről négy, női ruhába öltözött fiú adott elő egy kuplét a galéria lépcsősorán.

– Az ember ott döbbent rá, mit jelent az, ha valaki egy szerves kultúrából érkezik, és mit az, ha egy több száz éve polgárosodott kultúrában nő fel. Ezzel nem minősíteni akarok, hanem jelezni azt a kulturális sokkot, amit ott a magyar küldöttség szinte összes tagja átélt. Ők kivitték Hollandiába a magyar lélek legszebb vallomásait, amire viszonzásképpen egy olyan kuplét kaptak, amit négy transzvesztita énekelt el – jegyezte meg dr. Nagy Imre.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Az ebből a közegből érkező holland művész részéről azért óriási vállalás és felismerés az, amit a gyulai kiállításában elébünk tár, mert az elemi emberi teremtőkészséget és az emberi létakarást fogalmazza meg szobraiban. Van köztük két olyan alkotás is, ami a szkíták kocsijaira emlékeztett. Ezekben megint csak egy olyan, a magyar lélekre nagyon mélyen ható motívumot sikerült megragadnia, amelynek a párdarabja a mellé helyezett bárkaforma. Az egymással társított két kompozíció szintén az emberi minőség átmentésének egyfajta képi-vizuális vagy háromdimenziós eszköze, magyarázta a szakember. Lous Stuijfzand ezzel jelzi felénk a saját útját.

– Mindannyiunk számára áldás, hogy a művésznő elhozta ide bronzszobrait, és beszámolt nekünk arról az útról, amit ő már megtett. Bízom abban, hogy mindazok, aki végigmennek a kiállításon, önmagukra ismernek – zárta gondolatait dr. Nagy Imre.

A tárlat, amelynek anyagát egy videoinstalláció is színesít, június 10-ig tekinthető meg díjtalanul az Almásy-kastély Török tornyában.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)