liska andrás
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
Az Erkel Ferenc Múzeum a gyulai önkormányzat megbízásából végzett régészeti feltárást a Paradicsomi lakótelep szélén, a Schweidel József utca kiépítése miatt. Erre azért volt szükség, mert a tervezett beruházás egy régóta ismert régészeti lelőhelyet érint, mondta Liska András. Erről már korábban rendelkeztek információkkal, hisz 2008-ban és 2011-ben is kutatták a területet, és mindkét alkalommal rendkívüli eredménnyel. Többek között egy arany és ezüst tárgyakat rejtő gepida sírt is kiástak.
A legutóbbi egy viszonylag kis felületű feltárás folyt, mutatott rá a vezető régész, hisz egyetlen útnak a nyomvonalát kellett megvizsgálniuk. Két ütemben dolgoztak. Először egy próbafeltárást végeztek, ami abból állt, hogy húztak két szelvényt a tervezett út szélén. Mivel népvándorlás kori és Árpád-kori objektumokat is találtak, egyeztettek a beruházóval, és azonnal megkezdték a megelőző feltárást. Ez azt jelentette, hogy azon a részen, ahol régészeti érintettséget tapasztaltak, kibővítették az ásatási szelvényt.
Liska András kifejtette, összesen 520 négyzetmétert vizsgáltak át, és két olyan objektumra leltek, ami egyértelműen a gepida korszakba sorolható. Ez azért érdekes, tette hozzá, mert ettől a helytől hozzávetőleg 70 méterre került elő évekkel ezelőtt a már említett sír. A korszak azonossága miatt valószínűleg a temetkezési helyhez tartozó településnek a maradványát találták most meg: gyakorlatilag két földbe mélyített ház gödrét, azaz padlóját – a tetőzet darabjait sajnos nem – valamint számos kerámiatárgyat az avarok bejövetele előtti időkből.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
Megtalálták a település kettős, többszörösen tagolt kerítőárkát is, amelynek szintén csak egy rövid szakaszát tárhatták fel. Feltételezhetően ez jelölte a lakott rész határát. Emellett egy másik gepida kori ház is előbukkant, amit úgyszintén csak részben nézhettek meg. Használatának felhagyása után ugyanis az akkori ember ezt egy gödörrel megsemmisítette.
Liska András arról is beszámolt, hogy egy kemence sütőfelülete is a felszínre jött a korai Árpád-korból, illetve egy ehhez tartozó hulladéktároló gödör, amelyből a korszakra teljesen jellemző edénytöredékeket mentettek ki.
A gepida királyság a népvándorlás korának a második szakaszában létezett a környékünkön. Lakói az avarok bejöveteléig, vagyis az 560-as évekig éltek ezen a vidéken. Egy germán eredetű népcsoportról volt szó, akik falusias életmódot folytattak: gazdálkodtak, állattartással és növénytermesztéssel foglalkoztak. És bár Gyula környékén számos lelőhelyük ismert, egy-egy újabb előkerülése mégis úgymond szenzációnak számít, mivel viszonylag rövid ideig tartózkodtak itt, fogalmazott az archeológus.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
A gyulai határ történetét nézve a gepidák azért meghatározó szereplők, mert az 1940-es évek elején a város szélén olyan temetkezésmaradványaik is előkerültek, amelyek egyfelől a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthetők meg, másfelől a beazonosításuk fontos régészi feladat. Még az 1980-as években is ástak itt ki gepida sírt, feltételezhetően a Temesvári útról jól látható kurgán lejtőjén, amelynek a beazonosítása nem volt lehetséges, mutatott rá Liska András.
– Meg lehet kockáztatni, hogy egyfajta gepida központ létezett ezen a területen, rangos és gazdag népességgel. A jelenlegi ásatás mindenképp hozzásegít ahhoz, hogy tisztázódjon, milyen életmódot folytattak. A Paradicsomi lakótelepi leletek valójában egy tanyacsoportot jelentenek, amelyen nagycsaládok élhettek együtt. Ezt a lakóegyüttest a régészeti terminológia azonban falunak nevezi – magyarázta a terepbejáráson.
A feltárást a hét elején fejezték be, azóta az objektumok dokumentálása és a geodéziai felmérés is megtörtént. Ezt követően átadják a terepet a beruházónak, Gyula város önkormányzatának, és megkezdődhet az építkezés. Kérdésünkre az Erkel Ferenc Múzeum régésze elmondta, ezúttal is külsősök segítésével dolgoztak, civilek és professzionális vállalkozások közreműködésével. A technikusokat is egy külsős cég biztosította.
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
