Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Sajnos nem sikerült kiderítenem, volt-e valaha is Gyulán India-kiállítás, de ha igen, akkor a Százéves vendégkönyvének 1954. április 2-i bejegyzése is hiteles lehet. Vagy ha nem is volt itt ilyen tárlat sohasem, akkor sem vonom kétségbe a kibetűzött sorok igazságát (lévén, hogy az aláírók egyike a helyi múzeumban is dolgozott). A következőkről van szó:
Az India-kiállítás emlékére.
És köszönet a jó kávéért a szép, régi cukrászdában.
Tartalmilag persze nem csupán ennyiről, hanem ennél jóval többről vallanak a mondatok: az idézett gondolat városunk valódi szellemi öröksége, amit az adott kor legrangosabb orientalistái, tudós emberei hagyományoztak az utókorra: Baktay Ervin (aki indiánert ehetett :)), Horváth Tibor (aki zárójelben jegyezte meg, hogy csokoládét rendelt), Fehérvári Géza (aki arab kávét ivott ;)) és Lükő Gábor (aki a gyulai magyar lélek kutatójaként házigazdaként viselkedhetett).
Amennyiben mindez igaz, és miért ne lenne, egyetlen szóban összegeznénk: nagyszerű!
A Százévesben, amiként sorozatunkban számos példát adtunk már rá, igazi hírességek is megfordultak, ezért úgy véljük, érdemes lenne elhelyezni tereiben egy-egy névtáblát, jelet, vagy akár a vendégkönyv bejegyzéseinek, aláírásainak replikáit mindazok emlékére, akik megtisztelték jelenlétükkel. No meg a jelen és a jövő örömére!
