Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A mese legyen az élet természetes része, legyen a tiéd!

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. • MAGAZIN • 2017. október 13. 16:00
A mese legyen az élet természetes része, legyen a tiéd!
Mátyás királyról meséltek versenyszerűen a magyar népmese napján Gyulán

Tizenharmadikán, a magyar népmese napján rendezték meg a gyulai várban a tizenharmadik Mátyás király monda- és mesemondó versenyt 4. és 5. osztályos tanulók részvételével. A vetélkedőt a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. közösen szervezte.

A díjazottak és a zsűri elnöke, Harangozó Imre 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Sokadik alkalommal rendezték meg idén ősszel Gyulán a vers- és prózamondó versenyt, mutatott rá bevezetőjében Kisné Czeglédi Márta a gyulai vár lovagtermében lebonyolított vetélkedőn. A Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa elmondta, a korábbi megmérettetéseken észrevették, hogy eléggé sokan választanak Mátyás királyról szóló meséket. Ezért úgy gondolták, külön is rendezhetnének „Mátyás királynak” egy vetélkedőt.

Az esemény eredetileg a koronás fő születésnapjához, február 24-hez kötődött, ám az egyik évben akkora hóförgeteg támadt, hogy a versenyzők fele nem jutott el a verseny helyszínére. Azóta október 30., a magyar népmese napja körül hívják össze az iskolásokat. Ezen a napon látta meg ugyanis a napvilágot a nagy mesegyűjtő, Benedek Elek.

A vár méltó helyszíne a megmérettetésnek, hangsúlyozta Kisné Czeglédi Márta. Az erődöt ugyanis épp Mátyás király ajándékozta oda fiának, Corvin Jánosnak, így a gyulai falak között mindketten megfordultak. A könyvtáros emlékeztette az egybegyűlteket arra is, hogy szintén Gyulán, az Epreskert utcában, a ferences romkertben temették el az utolsó Hunyadit, Mátyás király unokáját, Erzsébetet, illetve az ő édesanyját, Frangepán Beatrixet.

Kisné Czeglédi Márta a játék kezdetén bemutatta társát, Kovács Ágnest, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. rendezvényszervezőjét, és a zsűri tagjait, Marsi Katalin pedagógust, a gyulai Arany János Művelődési Egyesület tagját, Varga Enikő magyartanárt, a Harruckern János középiskola munkatársát, Harangozó Imre mesemondó néprajzkutatót és tanárt, a zsűri elnökét, akikkel közösen meghallgatta a két csoportra osztott ifjú pályázókat.

A díjkiosztás előtt maga a zsűri elnöke is előadta saját történetét a vadkörtefáról, amelynek tulajdonjogáért a csabai és a kígyósi derék atyafiak rendesen összekaptak. Mivel a civakodás nagyon elharapózott, és sehogyan sem akart befejeződni, Mátyás király elé járultak, hogy igazságot tegyen közöttük. A meséhez kapcsolódóan az iskolásoknak két kérdésre kellett választ adniuk. Az első feladvány helyes megfejtése Arany János volt, a második Szent László király, de mivel utóbbit senki sem találta ki, Harangozó Imre csak egyetlen díjat nyújtott át (a másikat megtartotta magának).

Értékelésében a zsűri elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a mesemondást sosem kell túljátszani. Aláhúzta: az a jó, ha a mesemondás természetes állapot.

– Ha tudod a tájnyelvet, nyugodtan használd, de ha nem a sajátod, ne használd, mert biztosan elrontod – emelte ki a néprajzos.

A mesemondáshoz használt viseletről ennyit jegyzett meg: kevés esély van arra, hogy Mátyás király elkezdjen mesélni, ezért a legfontosabb, hogy a ruha legyen azé, aki magára ölti. De kiemelte: a meséhez nem kell kellék. Aki belülről mondja el meséjét, annak nincs másra szüksége. Pontozáskor fontos szempont viszont az, hogy a mesemondó használni tudja-e a kezeit, felismeri-e a helyzetet. Úgy fogalmazott, a gyermekek szeretik úgy olvasni a mesét, hogy nincs is előttük papír. Ilyenkor a meséjüknek papíríze van. Ez annyira nem előnyös, mert a mese saját kell, hogy legyen, a mesét meg kell élni.

A szakember észrevételezte azt is, hogy az elmondott mesékben rengeteg idegen szó szerepelt, a legtöbb esetben pedig érződött, hogy az, aki használja ezeket, nem is érti, mit jelentenek. Ezzel kapcsolatban kijelentette: mindig csak azt mondd, amit értesz. Ha nem érted, mondd magyarul. Arra intett, hogy a mese legyen az élet természetes része. Harangozó Imre arra bíztatta a gyerkőcöket, hogy sokszor mondjanak magyar népmesét, és ezt szeressék is.

– Alakítsd magadhoz, legyen a te mesét! – zárta gondolatait a zsűri elnöke.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő

Díjakban a következő versenyzők részesültek

4. osztály

I. helyezett: Tapasztó Gréta Erzsébet (Implom József iskola)

II. helyezett: Pikó Ella (Implom József iskola 5. számú tagintézménye)

III. helyezett: Dihen Ferenc (Békés)

Különdíjat kapott: Hack Johanna Emma (gyulai román iskola) és Varga László Bence (Magvető református iskola)

 

5. osztály

I. helyezett: Csordás Orsolya Csenge (Magvető református iskola)

II. helyezett: Albert Kincső (Bay Zoltán iskola)

III. helyezett: Molnár Eszter (Karácsonyi János katolikus iskola)

 

A zsűri elnökének különdíját Belanka Bianka Boglárka (Dévaványa), Kallós Eszter (Magvető református iskola), Szabó Dóra (5. számú) és Lovas Bence vehette (Implom József iskola 5. számú tagintézménye) át. 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)