Az egybegyűlteket elsőként Ancsin Péter köszöntötte
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Őszi ajándék Várinak
Az egybegyűlteket elsőként a felújítást kezdeményező és a látogatóközpont fenntartását továbbra is kézben tartó Körös-Maros Biofarm Kft. ügyvezetője, Ancsin Péter köszöntötte. Mint mondta, a gyulai cég 2003-ban hozta létre azt az alapítványt, amely felkarolta a kastély sorsát.
Házigazdaként Oroszné Árgyelán Ilona, a Gyulavári Kastély intézményvezetője köszönte meg a nagy érdeklődést. A látogatóközpont előzményeiről szólva aláhúzta, Dancs László és Várhelyi Zoltán projektmenedzserként rendkívül nagy erőfeszítést tett annak érdekében, hogy a gyulavári intézmény létrejöjjön.
Az üdvözlő beszédeket követően a jelenlévők vetített képek és videofelvételek közvetítésével tekinthettek vissza a múltba. Felidézhették, honnan indult a projekt, és azt is, milyen eredményekhez vezetett.
A születésnap nem múlhatott el ajándékosztás nélkül. Mikus Éva, Gyula város kiváló polgáraként őszi képet adott át Oroszné Árgyelán Ilonának, azzal a megjegyzéssel, hogy legyen számára a mű őszi boldogság. Perjés Klára, Gyula város egykori polgármestere Almásy Denise grófnő feltételezett bikacsökét nyújtotta át az intézményvezetőnek.
Mikus Éva őszi képet adott át Oroszné Árgyelán Ilonának
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Hogy hasznára váljék a közösségnek
Az emberi élet azért is csodálatos, mert sosem tudjuk, melyik pillanat hoz olyan változást, amely később meghatározóvá válik – mutatott rá Dancs László. Felidézte: közel tizenkét éve történt, hogy egy számára teljesen ismeretlen fiatalember felhívta telefonon, és közölte, született egy nagyszerű ötletük, amely mentén együtt tudnának működni. Megfogalmazódott ugyanis a gondolat és az elhatározás, miszerint a romokban álló gyulavári kastélyt meg kell menteniük az enyészettől, és valami olyat kell benne létrehozniuk, ami hasznára válik a közösségnek. Várhelyi Zoltán volt ez a fiatalember, a Körös-Maros Biofarm Kft. jelenlegi fejlesztési igazgatója, akivel a későbbiekben nagyon sokat dolgozott.
Bátor és szokatlan dolog volt ez, emlékeztetett Dancs László, hisz ott állt előttük egy elvadult park és egy félig összeomlott kúria, amelyben tüzet raktak a hajléktalanok, és amelynek szobáiban kinőttek a fák.
dancs lászló idézte fel a kastélyfelújítás történetét
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A megvalósulást sok jó ember segítette
Amikor az ötletet meghallotta, kételyei támadtak, hisz akkoriban nem volt napi gyakorlat, hogy egy magánemberek által frissen létrehozott alapítvány ilyen nagyságrendű beruházásba kezdjen. Hogy létrehozzon valamit, amit később működtetni is akar, hangsúlyozta Dancs László. Néhány hét múlva azonban Várhelyi Zoltánnal már megpróbálták összerakni a pályázati anyagot. Sokat gondolkodtak azon, mi kerüljön a kastélyba. Csupán abban voltak biztosak, hogy meg kell menteniük.
Időközben néhány feltételnek is teljesülnie kellett, például annak, hogy a romos épület átkerüljön az alapítvány tulajdonába.
Az önkormányzatnak ugyan voltak hasznosítási elképzelései az ingatlannal kapcsolatban, készültek is tanulmányok, tervek szociális intézményé alakításáról, de a testületnek annyiféle kötelezettsége volt, hogy pénzforrásai elmentek másra.
Az ügyintézés nem volt egy diadalmenet, mondta, de a döntés végül megszületett, és az alapítvány megkapta az épületet. Megszületett az az elhatározás is, miszerint olyan létesítményt hozzanak létre, amely bemutatja a régió értékeit: természeti adottságait, építészeti és kulturális hagyományait, a Békés megyében élő nemzetiségek tradícióit. Az is cél volt, hogy a fenntartható fejlődésre is koncentráljanak.
Mivel a műemlékes hatósággal sem volt könnyű együttműködni, nagyon sok ember jó szándéka és segítőkészsége kellett ahhoz, hogy az ötlet kézzelfogható valósággá váljon. Kónya Béla építész például jelképes összegért ajánlotta fel terveit. Dr. Havassy Péter történész-muzeológus, egykori múzeumigazgató abban állt a rendelkezésükre, hogy a helyreállított tereket tartalommal töltsék meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Létrejött, és megérte
A megnyitóval egyazon napon többnapos fesztivál kezdődött a kastély udvarán. Létrejött tehát valami, ami azelőtt sosem volt Gyulaváriban, összegezte Dancs László. Kifejtette, léteztek olyan elképzeléseik, amelyek arra irányultak, hogy a kastély közvetlen közelében 40 férőhelyes szálláshelyet alakítsanak ki, a futballpálya körül pedig szabadidőközpontot. Mindkettő kiegészíthette volna szolgáltatásaikat, és a működtetés, valamint a fenntartás vonatkozásában is mindenképp sokat jelentett volna.
A befektetés második szakaszában megvalósult viszont a víztorony körüli park, amelyről Dancs László leszögezte, megérte megcsinálni.
Várhelyi Zoltán azt emelte ki, hogy a sikerhez kellett egyfajta bátorság, majd elmondott egy rövid anekdotát, amelyből kiderült, csupán egy paraszthajszálon múlott a beruházás sorsa, hisz az utolsó pillanatokban készültek el a papírokkal.
A rendezvény első részében megemlékeztek azokról a közreműködőkről is, akik már nem lehetnek közöttünk. Dr. Ábrahám Csaba kuratóriumi tagról, Kónya Béla építészről, Csikós Mihályról, valamint dr. Ráki Ferencről, a kezdeményezőről, a Körös-Maros Biofarm Kft. alapító ökogazdájáról.
A főhajtást Borbély Kristóf csellón kísérte.
az emlékezés pillanatai
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Aki nem látta, milyen volt, most megnézheti
Az évforduló kapcsán a Székely Aladár Fotóklub Mesélő képek címmel állított össze egy kiállítást a Kohán teremben, hogy fényképanyagon körvonalazzák, honnan indult és hová érkezett a gyulavári kastély. A tárlatot Bánfi Barnabás, a klub vezetője nyitotta meg és ajánlotta a közönség figyelmébe. Előbb a gyulai születésű Székely Aladár életpályáját vázolta fel, majd kitért arra, hogy elsőszámú modellje, Ady Endre valószínűleg járhatott a gyulavári kastélyban.
Aztán emlékeztetett arra is, hogy a fotóklub tagjai az elsők között voltak, akik a felújított kastélyban kiállítottak. Erre a pillanatra is történik utalás a tárlaton.
És mivel nem csupán fotóznak, hanem a régi tárgyakat, emlékeket is gyűjtik, ódonságaikból is bemutatnak most három fotográfiát a hajdani romról.
A tárlatnyitó után a szomszédos terem is megtelt: itt az évfordulóval összefüggésben kiírt rajzverseny eredményeit hirdették ki. Oroszné Árgyelán Ilona aláhúzta, nagyon sok gyermek küldte be munkáit felhívásukra, az ő igyekezetüket díjazták ezen a napon.
A parkban mindeközben gasztró- és kézműves sátorban lehetett bekóstolni a vidék finomságaiba, vagy éppenséggel ékszerek közül válogatni. A kerékpár-tulajdonosok a BikeSafe programmal is megismerkedhettek az udvaron.
A tárlatot Bánfi Barnabás nyitotta meg
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
