Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A víz

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Szalai Ilona dietetikus • MAGAZIN • 2017. augusztus 06. 10:00
A víz
A felnőtt ember testének 60-70%-át víz alkotja
____Eredeti-viz.jpg

képünk illusztráció

Forrás: Femina.hu

Víz jelenléte kellett ahhoz, hogy az élet kialakuljon a Földön. A Föld felszínének 71%-a víz, de ennek csak 1%-a édes víz. A felnőtt ember testének 60-70%-át, a gyermekek szervezetének 80%-át víz alkotja. Tudták, hogy élelem nélkül 3 hétig, de víz nélkül csak 3 napig bírja ki a szervezetünk? A víz tehát nélkülözhetetlen az élethez! 

Az idei nyár legmelegebb napjait éljük. Fontos tehát odafigyelni arra, hogy sok folyadékot igyunk! A víz funkciója sokrétű: oldószer, vivőanyag, hőtároló, hűtőfolyadék, számtalan biokémiai reakció kiindulási és végterméke. A víz szállítja sejtjeink számára a különböző tápanyagokat (vitaminokat, ásványi sókat), és elszállítja az életműködés során keletkező salakanyagokat. Normál esetben a szervezet szomjúságérzettel jelzi a folyadékigényt, de erre nem mindig szabad hagyatkozni, hiszen idősebb korban jelentősen csökken a szomjúságérzet.

Vigyáznunk kell arra, hogy nagy hőségben az erős verejtékezés miatt rendkívül nagy (óránként akár több liternyi!) víz- és sóvesztés következhet be, amit ugyanolyan mennyiségű víz (és só) bevitellel kell kiegyenlíteni. A nagy melegben a leghatékonyabb hűtőrendszerünk a verejtékezés. A párolgás ugyanis hőelvonással jár. Ha elégtelen a folyadékbevitel, a verejtékezés megszűnhet és életveszélyes állapot, a hőguta alakulhat ki. Ilyenkor a testhőmérséklet akár a 42 C-fokra is felmelegedhet, ami az ember halálát okozza. Ha a szervezetbe nem jut elég folyadék, az rövid idő alatt súlyos állapothoz, kiszáradáshoz vezet. Ennek következtében a vér besűrűsödik, a keringés összeomlik. Ez különösen a gyerekeknél és idős korban alakul ki hamar.

Évszaktól függetlenül napi folyadékszükségletünk 1,5–2 liter. Ez a mennyiség fizikai terhelés, sportolás, kánikula, lázas állapot stb. hatására elérheti a napi 2,5–3 litert is. A legjobb idő folyadékfogyasztásra az étkezések közötti idő, az étkezés előtt negyed, illetve fél órával és evés után két órával. Az étkezéshez csak keveset igyunk, mert a víz felhígítja az emésztőnedveket, ezáltal pedig lelassítja az emésztési folyamatokat.

 

Mit igyunk?

Erre legalkalmasabb a jó minőségű ivóvíz, a szénsavmentes ásványvizek, de ihatunk zöld és fekete teát, gyümölcsteákat, házilag frissen préselt gyümölcsök levét, továbbá a kereskedelmi forgalomban kapható szűrt vagy rostos, 100 százalékos gyümölcsleveket is.

A természetes ásványvizek közül a mindennapi fogyasztásra válasszuk az alacsony nátriumtartalmú és magas magnéziumtartalmú, hidrogén-karbonátos, enyhén lúgos pH-jú vizeket (Jana, Ave, Kékkúti, Kereki, Lillafüredi, Óbudai gyémánt, Szentkirályi, Visegrádi, Vivien).

Mivel az ásványvizek a csapvíznél magasabb ásványianyag-tartalommal rendelkeznek, ajánlott váltogatva fogyasztani ezeket.

Folyadékpótlásra ne fogyasszunk cukrozott üdítőket, kólaféléket. Tápanyagtartalmuk csekély, cukortartalmuk miatt energiatartamuk nagy. Az édes italok csak rövid ideig keltik a szomjúság csökkenésének érzését, hosszabb távon, nagyobb mennyiséget fogyasztva inkább növelik azt. A cukrozott üdítők és a kólafélék napi 1-2 liternyi fogyasztása elhízást, csontritkulást és bélműködési zavarokat okozhat.

Tartózkodjunk az energiaitalok fogyasztásától is, mert koffeintartalmuk emeli a vérnyomást!

 

Egészségükre!

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)