Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Operett felsőfokon

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor GyörgyKULTÚRA • 2017. augusztus 02. 10:30
Operett felsőfokon
A cigányprímás című operettet mutatták be a gyulai tószínpadon

A Gyulai Várszínház 54. évadának keretében mutatták be ismét A cigányprímás című Kálmán Imre–Kállai István-operettet. A közönség egy klasszikus darabnak tapsolhatott, csodálatos díszlet, remek dalok és élvezetes színpadi játék varázsolt el bennünket. A művészeti vezetők Szolnoki Tibor és Zsadon Andrea, az Operettvilág Együttes (1992) alapítói voltak. Hozták a tánckart, kórust és a Szimfonikus Zenekart, amelyet Gyükér László (Bécs) vezetett.

Élvezetes színpadi játék varázsolta el a nézőket

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Gyulán nagy hagyományai vannak a Kálmán Imre-operettek bemutatóinak. Volt már a Cirkuszhercegnő (2001), a Bajadér (2007), a Marica grófnő (1995, 2008), Az operettkirály (2009), többször a népszerű Csárdáskirálynő (1999, 2016) és A cigányprímás is (2003). Eredetileg a bécsi Johann Strauss-Theaterben került sor az ősbemutatójára 1912. október 11-én. Másnap Bécsben minden utcasarkon az operett híres Rácz–Juliska-keringőjének (Gingalló, mint a pillangó) dallamát fütyülték. Kálmánnak ezzel a darabbal másodízben sikerült meghódítania a budapesti Király Színházat, ahol a művet 1913. január 24-én mutatták be. Az operett az USA-ba is eljutott, Fedák Sárival a főszerepben.

A cigányprímás csak részben kitalált személy. Létezett az igazi Rácz Pali is (1815–1885), akinek a sírját (Kerepesi úti temető 43-22-25) a Nemzeti Örökség Intézete 2005-ben védetté nyilvánította. Legendás élete felkeltette a zeneszerzők érdeklődését. Eredetileg német nyelven született meg a történet (Der Zigeunerprimas), Julius Wilhelm és Fritz Grünbaum szövegkönyvét a három éve elhunyt, osztrák operarendező, Robert Herzl dolgozta át, a librettó verseinek fordítását az a Jászai-díjas Zsadon Andrea készítette, aki a gyulai előadás Irinyi grófnéját játszotta, nem mellesleg az előadás művészeti vezetőjeként is közreműködött. A versek fordításában Harsányi Zsolt segítette. A díszletet Manfred Waba tervezte, a koreográfiát Sebestyén Csaba készítette.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Az operett középpontjában báró 13. Rácz Pali (Szolnoki Tibor, Jászai-díjas), a híres cigányprímás áll, akiért bomlottak a nők, Stradivari-hegedűjével lázba hozta a világvárosokat. Egy pesti gyáros leányával való – szerencsétlenül végződő – szerelmi kalandját követően, hegedűjét idejekorán szögre akasztotta, sikeres impresszárió vált belőle, elsősorban cigánykörnyezetének művészeit foglalkoztatja, akik közül a darab elején éppen Lajos (Mátray Árpád) kapott lehetőséget. Csendesen éli életét lőrincfalvai birtokán, akár egy kiskirály, mellette szolgál a rezonőrnek számító, mindig hangosan gondolkodó barátja, Feri (Benkő Péter, Jászai-díjas). A fia, Laci (Sövegjártó Áron) titokban Zeneakadémiára járó fiatalember, akinek apjától örökölt őstehetségét véka alá kell rejtenie. Az emancipált leánya, Sári (Iván Gál Judit) eladósorban van, apjával együtt működteti a fiatal tehetségeket felkutató ügynökséget. Az unokahúga, a titkon szintén gyönyörű énekhanggal megáldott Juliska (Lóránt Enikő), akit Pali maga akar kiházasítani. Az öreg prímás lenézi fiát, mivel szerinte a „szív, az nem néz kottasort, ha ujjong vagy nevet – és kotta nélkül sírja el a legszebb könnyeket”. Emiatt Laci – és mert titokban szereti Juliskát – sértett önérzettel világgá bujdosik, hogy zenész énjének érvényt szerezzen. A konfliktusok sorozata a köztiszteletben álló párizsi ügyvéd – Cadeau mester (Vághelyi Gábor) – megjelenésével borítékolható. Ő közvetíti az üzenetet, hogy az ördögi hegedűst (itt most nem Paganini) egy utolsó nagy fellépésre hívja párizsi vendéglátója, Estragon gróf, I. Napóleon excentrikus, nőcsábász ükunokája, Massilia volt királya (Rupnik Károly). A gróf Pazar költségvetésű ünnepségének apropója, hogy ragaszkodását kifejezze az időközben megözvegyült Irinyi grófnő iránt. A grófnő természetesen Terézia,  Rácz Pali ifjúkori, sejthetően örök nagy szerelme.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A tetőpont, amikor mindenki megérkezik Estragon gróf palotájába, majd találkozik szerelmével: a magyar virtusba szerelmes Gaston (Dénes Viktor) – Irinyi grófnő unokaöccse – Sárival, Laci Juliskával és Rácz pedig Teréziával. A megoldást az jelenti, hogy az öreg Rácz hirtelen jött köszvényére hivatkozva a fellépést megelőző, feszültséggel teljes pillanatban fiának adja selyembe csomagolt hegedűjét, hogy az továbbvihesse örökét, hiszen mindvégig tudta, hogy Laci legalább olyan jól játszik a hangszeren, mint ő. A tett szimbolikus, a siker világraszóló, új cigányprímás születik, aki ösztönből könnyezteti a húrokat.

Az operett vidám műfaj, így a happy end sem marad el. Lőrincfalvára visszatérve megtartják a hármas esküvőt, a nagy haccacárét, és boldogan dalolnak, amíg meg nem halnak: „Népies és kedvelt tánc / És van talán még eszterlánc is, / Van itt kérem még keresetlenség!” 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)