Dr. Patyi András, dr. Csikány Tamás, Kovács József, Görgényi Ernő, Magyar István a megnyitón
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Isten hozta Önöket Gyulán – ezekkel a szavakkal köszöntötte Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere a jelenlévőket. Emlékeztetett arra, hogy a szigetvári hős, Zrínyi Miklós unokája, Zrínyi Miklós költő a Szigeti veszedelem 54. versében írt Gyuláról, ám a nemzet nem őrizte meg kellő méltósággal szívében a gyulai végvári hősök tetteit.
A városvezető a történelmi események rövid ismertetésére is kitért. Elmondta, 1566 nyarán magyar, német, horvát nemzetiségű vitézek példás hősi helytállást tanúsítottak a gyulai várban. Mindössze 2 ezren néztek szembe a több mint 30 ezres török csapattal, védték az erőd bástyáit, a gyulai alföldet és a teljes keresztény Európát. Kilenc heti küzdelem után, amikor még álltak a belső vár falai, és a vitézek egy része életben volt, úgy döntöttek, feladják.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
– Feladták, mert a várban vérhasjárvány tört ki, és a nyári hőségben elfogyott az ivóvíz. Feladták, mert az emberi élet védelme, tisztelete már akkor is mindennél fontosabb volt. Azokat a vitézeket, akik egy életen át készültek a hadra, majd hősi halált haltak, rendkívül nehéz volt pótolni. Ez volt az egyetlen helyes döntés, más lehetőség nem létezett – hangsúlyozta a városvezető.
A polgármester aláhúzta, a nyár nagy turisztikai rendezvényein a szórakoztatás mellett arra is törekednek, hogy értéket ápoljanak. A Gyulai Végvári Napok abban is egyedi, hogy különleges történelmi környezetben tiszteleg azon végvári hősök előtt, akik egykor meghaltak a hazáért és a keresztény civilizáció védelméért. Kiemelte: a város és a szervezők számára kiemelten fontosak a hagyományőrző csapatok, akik tevékenységükkel nemcsak, hogy emelik az esemény fényét, de egyúttal az emlékezetpolitikának is kitűnő részvevői.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kovács József országgyűlési képviselő úgy vélte, Közép-Európa egyetlen épen maradt téglaváráról és a hozzá fűződő eseményekről a történetírás máig nem emlékezett meg méltóképpen. Csatlakozva az előtte szólóhoz kifejtette: Szigetvárról ideérkezve Kerecsényi László várkapitány jól határozott, amikor megállapodni igyekezett a törökkel a lakosság érdekében, akikért végül az emberségével, a becsületével és az életével fizetett.
– Vannak olyan politikai áramlatok, amelyek szembemennek a tisztességgel és a kegyelemmel, és ez már abban az időben is így volt – nyomatékosította megnyitóbeszédében a képviselő. Rámutatott, ha Gyulának egyetlen szimbólumát kellene megemlíteni, csakis a gyulai várra eshet a választás.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A Gyulai Végvári Napok mindenkori fővédnökeként dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a 30 év előtti Erkel diákünnepeket idézte fel. Ekkor beszélt ugyanis utoljára a vár előtti színpadon, 1987-ben, amikor átvehette néhány napra a város kulcsait a tanácselnöktől. Nemcsak rektorként, hanem gyulaiként is büszkén vesz részt a rendezvényen, hisz itt nőtt fel, itt tanult, a vár előtt teljesítette a testnevelési órák gyakorlatait, és a teljes gyermekkora is az erőd körül zajlott.
– Gyula nem csak az ostromról, nem csak a várról szól, hanem arról a végtelen és szakszerű vendégszeretetről, amely a várost az ország egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává tette. Ez előtt hajtok most fejet – fogalmazott dr. Patyi András.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Dr. Csikány Tamás ezredes az esemény történelmi hátterét ismertette. 1566 háborús év volt, és sok-sok dicsőséget hozott mindkét oldal számára. Gyula egy korszerű, sokszoros falakkal, áthatolhatatlan mocsarakkal körbevett erődítménynek számított, ám a forró nyárban az átvágott gátak az erődítmény felszámolásához, eleséséhez, a katonák halálához vezetett. Gyula nem kapott külső segítséget, és két hónap alatt belátta, hogy a túlerővel szemben nincs esélye.
– Amikor Gyulán nyaralunk, gondoljunk azokra az emberekre, akiknek ezt köszönhetjük – nyomatékosította az ezredes.
A köszöntőket követően Görgényi Ernő polgármester átadta a parancsnokságot Magyar István alezredesnek, akit megbízott a csapatok vezetésével és a főkapitányi teendők ellátásával.
Magyar István három jelentést tett. Az elsőben felvázolta: hét éve merült fel a gondolat, hogy Gyulán meg kell rendezni egy olyan katonai hagyományőrző rendezvényt, amely feleleveníti a török kori csatákat. Az idei a hatodik év, hogy ez megvalósul. A másodikban kifejtette: javaslatként felmerült az is, hogy Kerecsényi Lászlónak emlékművet illene állítani. Tavaly ez is megtörtént. A harmadik jelentésében arra tért ki, hogy első perctől kezdve szerette volna, ha Gyula szülöttje, a közszolgálati egyetem rektora a megnyitón mellette áll a színpadon. Ebben az évben ez is bekövetkezett. Végül kijelentette: a végvári napokon minden olyan harcos előtt tisztelegnek, aki a hitéért, az országáért feláldozta életét.
A csatarekonstrukciók nyitányaként a kapitány és a polgármester felkötötte a csapatzászlókra a szalagokat, majd a hagyományőrzők tettek egy tiszteletkört a belvárosban, ahol időnként sortüzeket adtak le.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
