Dr. Kovács Tamás, a Békés megyei NAV igazgatója
Fotó: Gyulai Hírlap
– Egy évvel ezelőtt arról számoltunk be, hogy kinevezték a megyei NAV élére. Gyorsan eltelt ez az egy év, mi történt azóta? – kérdeztük dr. Kovács Tamást, a Békés megyei NAV igazgatóját.
– Jó pár dolog változott az elmúlt évben, években az adóhivatal külső szemléletében és belső szerkezetében is egyaránt. Talán ott kellene kezdeni, hogy az évek folyamán az egész adószerkezet átalakult, a tőkét és munkát terhelő kötelezettségek helyett a fogyasztást terhelő adókra helyeződött a hangsúly, mivel ezen teher kevésbé torzítja a vállalkozói szféra döntéseit. Ezzel párhuzamosan az elmúlt évben megkezdődött az adóhivatal átalakítása is, mely rengeteg kihívással járt. 2016 fontosabb vívmányai többek között az adózói minősítés, az adótudatosság fejlesztése és az ügyfélcentrikus szemlélet kialakítása. A bevétel biztosítása mellett a hatósági, bírságoló szemlélet helyett mára a szolgáltató működés a cél. Az adóhivatal a tisztességes adózókat támogatja, az adóelkerülőket hatékonyabb, gyorsabb eszközökkel fogja kivonni a gazdaság működéséből. A cégjegyzékbe bejegyzett és áfa-regisztrált adóalanyokat minden negyedév utolsó napján kategorizálja a hivatal. Vannak megbízható, átlagos és kockázatos adózók. A megbízható adózókat a jogszabályok különböző kedvezményekben részesítik, az átlagos adózókra az általános szabályok vonatkoznak, míg a kockázatos adózók több figyelemre, ellenőrzésre számíthatnak.
– Adótudatosság. Ez mit jelent a gyakorlatban?
– Az adó- és pénzügyi tudatosság fejlesztése kiemelten fontos. A kezdő, hosszabb ideje működő vagy vállalkozásukat befejező, valamint speciális helyzetben – például fogyatékkal élők, elmaradott térségben élők – lévő adózók is kiemelt figyelmet érdemelnek. Ennek okán a tavalyi évben nagy számban vállaltunk előadásokat, tájékoztatásokat. Így tudunk eleget tenni annak, hogy az emberek megismerjék az adóval kapcsolatos kötelezettségeket. Fontos, hogy a jövő generációja is ismerje, tudja, hogy az állammal szemben milyen kötelezettségei vannak. Ez nem azt jelenti, hogy ismerjék a jogszabályokat, hanem azt, hogy az alapvető információkkal rendelkezzenek, hogy megfelelő döntéseket tudjanak majd hozni. A középiskolák egy részével már felvettük a kapcsolatot, és szeretnénk előadásokat tartani diákoknak. Interaktív foglalkozásokkal széles körben meg lehetne ismertetni a fiatalokkal az alapokat, így később ők is könnyebben tervezhetnének. Az Állami Számvevőszék által végzett kutatás szerint az emberek kevesebb mint 20%-a tervezi a pénzügyeit, a tudatosság ezen területen nagyon alacsony. Az emberek sokszor az alapinformációk hiánya miatt hoznak előnytelen döntéseket. Az adót fizetni kell, ezt el kell fogadnia mindenkinek, ebből működik az állam és ebből működnek a kórházak, óvodák, intézmények. Az adót azért fizetjük, hogy az utánunk következő generációk, a gyermekeink erős és anyagilag is független államban élhessenek.
– Hogyan sikerült az ügyfélcentrikus szemléletet erősíteni, kialakítani?
– Békés megyében bevallás elmulasztása, késedelme, hibája, bejelentés késedelme, feltöltési kötelezettség elmulasztása, elektronikus beszámoló benyújtásának elmulasztása miatt 2015-ben 6565 darab, míg 2016-ban 1187 darab mulasztási bírságot szabott ki a hivatal. Ezen bírságszám-csökkenés mellett is tudtuk teljesíteni az elvárt bevételt, és ez a lényeg. Az önadózás sokkal célszerűbb mind az adóhivatalnak, mind pedig az adózóknak. A befejezett utólagos ellenőrzések száma 2015-ben 948 darab volt, 2016-ban 524 darab – s ebben benne van az elhúzó ügyek befejezése, az ilyen ügyek 99,06 százalékát fejeztük be, ez 155 darab eljárás. Az elhúzódó ügyeken kívül 369 darab befejezett ügyünk volt. 2016-ban ezen felül 471 darab olyan vizsgálat került lezárásra, melynek során az adózók az önellenőrzés lehetőségével éltek. Ez azt jelenti, hogy az adózó az általa korábban bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott adatokat kijavítja, és ezzel elkerülhető a bírság kiszabása.
– Az ellenőrzések során mit is jelent a sajtóban többször is említett támogató eljárás?
– A 2017. január 1-jétől bevezetett változások óta az adóhivatal az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok kiszűrése érdekében kockázatelemzést végez. Adókockázatot ott állapítanak meg, ahol a nyilvántartások, bevallások összevetése alapján valamilyen rendellenesség, furcsaság, logikátlan adat van. A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóságnak 3 lehetősége van: támogató eljárást indít, az adózót ellenőrzésre kiválasztja vagy – bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében – tájékoztatja a nyomozó hatóságot. Az adóhatóság a támogató eljárás keretében az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, amelynek célja a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával. A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések miatt szankcionálásnak nincs helye. Lényeges, hogy az adózó nem kérhet ilyen eljárást, a megindításra csak az adóhivatalnak van lehetősége. Az eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy eredménytelenségét. A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó ellenőrzését. Ezen az új módszeren is látszik, hogy a szolgáltató jelleget most már jogszabályi szinten is megerősítik.
– A szolgáltató jelleg más területeken is kézzel fogható?
– Az elmúlt években jogszabályi és gyakorlati szinten is erősödik a felelős állami működés. Az előbb említett adózók minősítése mellett az adótudatosság, a béren kívüli juttatások közterhének csökkentése, a munkába járás támogatása adómentes összegének 15 forint/kilométer mértékre emelése, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) bevételi értékhatárának 12 millió (havi 1 millió) forintra emelése mind-mind egyszerűbb, kevésbé bürokratikus rendszer felé mutatnak. Említhetjük a kisvállalati (kiva) adóalanyiság kiszélesítését, az alanyi áfa-mentesség értékhatárának 8 millió forintra történő emelését, valamint a szociális hozzájárulási adó mértékének 22 százalékra csökkentését. Az e-szja bevezetésével újabb lépést tesz az adórendszer a szolgáltatások bővítésére. 2017-től 3 formában lehet személyijövedelemadó-bevallást benyújtani: munkáltatói adómegállapítás, önadózás vagy az adóhatóság által készített tervezet elfogadása. Az adóhivatal nem készíti el az egyéni vállalkozók, őstermelők és áfa-fizetésre köteles magánszemélyek bevallását. Célszerű mindenkinek minél hamarabb ügyfélkaput nyitni, mert egyszerűbbé válik minden ügyintézés. A családi adókedvezményekkel kapcsolatosan új szabály, hogy az eltartottnak rendelkeznie kell adóazonosító jellel. Ügyfélszolgálataink ezen ügyekben is állnak az adózók rendelkezésére. Javasolom, hogy az adózók a személyijövedelemadó-bevallás kapcsán ne várják meg az utolsó határidőt, minél hamarabb intézzék el a bevallásukat. Találó lenne Zorán egyik számát idézni: „ne várd a májust”.
– Több termék és szolgáltatás áfa-kulcsa is csökkenést mutat az utóbbi években, ennek mi az oka?
– Valóban több termék és szolgáltatás áfa-kulcsa 18%-ra, illetve 5%-ra csökkent. Az alacsonyabb áfa-kulcsok kifejezetten gazdaságfehérítő és élénkítő hatással bírnak. A sertéshús, baromfihús, szarvasmarha, bárány, juh bizonyos részei, a friss tej és friss madártojás 5%-ra történő áfa csökkentése után a vásárlók olcsóbban hozzájuthatnak ezekhez az élelmiszerekhez. Lényeges változás, hogy az étkezőhelyi vendéglátásnál az étel és a helyben készített alkoholmentes italok áfa-kulcsa, valamint az internet hozzáférési szolgáltatás áfa-kulcsa is 18%-ra csökkent. Ezen intézkedések célja, hogy az állampolgárok, vállalkozások minél alacsonyabb áron jussanak termékhez, szolgáltatáshoz.
– Nemrég mutatták be a TOP100 nevű kiadványt a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén. Mi ez a kiadvány?
– Az egy főre jutó GDP alapján Békés megye évek óta a 16–18. helyeken van a megyék között. A megye ezen gazdasági mutató alapján a Dél-Alföld átlaga alatt van. A TOP100 olyan kiadvány, ami segít feltérképezni a megye gazdasági állapotát, helyzetét, és átfogó képet adhat a szereplőknek a tájékozódás és döntések előkészítéséhez. 2017. február 3-án mutattuk be a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó elnevezésű rendezvényén a TOP100 kiadványt. A rendezvényen a kamara, adóhivatal, statisztikai hivatal mellett a Miniszterelnökség is képviseltette magát. Ez a kiadvány a Békés megyében működő, azon kettős könyvelést vezető vállalkozásokat mutatja be, melyek a legnagyobb összeggel járultak hozzá a költségvetéshez 2015-ben, a legnagyobb befizetők voltak. A kiadvány a kamara, a NAV és a KSH közös munkájában készült el. Békés megye speciális helyzetben van, sokkal nehezebb az itt vállalkozóknak sikeresen működni. Az itt dolgozók lelkiismeretes, precíz, szorgalmas munkavégzése az, ami többletet jelent más, gazdaságilag erősebb régiókkal szemben. Ezen TOP vállalkozások 2015-ben 8,7%-kal magasabb nettó árbevételt képeztek, mint 2014-ben. A TOP100 vállalkozások komoly árbevétel-növekményt értek el, és a megye árbevételének 48,6 %-át is ők teljesítették. Az exportbevétel több mint háromnegyede a TOP100 vállalkozásoknál realizálódik, az export árbevétel háromnegyede része egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye.
– Mire figyel a NAV 2017-ben?
– 2017-ben három fő célt tűzött ki a jogalkotó: a versenyképesség növelését, az adóbürokrácia csökkentését és a gazdaságfehérítést. A www.nav.gov.hu weboldalon olvashatják a „Mire figyel a NAV 2017-ben?” elnevezésű részben, hogy ebben az évben milyen jellegű vizsgálatok várhatóak. Idén a gépjármű és motorkerékpár kereskedelme, javítása, különös tekintettel a használt gépjárművek kereskedelmére, az ingatlan- bérbeadás, egyéb szálláshely-szolgáltatás, a személyszállítás, az egyéb máshova nem sorolt oktatás, a csomagküldő internetes kiskereskedelem és a fizikai közérzetjavító szolgáltatásokat határozta meg a NAV, mint kiemelten vizsgálandó tevékenységi köröket.
