Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A program kísérleti jellegű volt, és kizárólag egyetlen alkalomból állt. Kezdeményezője a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet, lebonyolításában pedig a Békés Megyei Kormányhivatal foglalkoztatással, a Békéscsabai Szakképzési Centrum képzéssel, Gyula Város Önkormányzata lakhatással foglalkozó szakemberei vettek részt. A beszélgetésen megjelenhettek a rabok közeli hozzátartozói is.
Sal András, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet sajtóreferense kérdésünkre elmondta, a részvétel nem volt kötelező, csak azoknak az elítélteknek nyújtanak segítséget, akik ezt igényelték. Öten jelentkeztek, és mutattak hajlandóságot arra, hogy elfogadják a meghívott szakemberek tanácsait. Arra vonatkozóan kaptak javaslatokat, milyen lehetőségek várnak rájuk lakhatásukat, képzésüket és munkába állásukat illetően.
A rendezvény moderátora, dr. Molnár Katalin, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem docense lapunknak elmondta, a gyulai büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának felvetésére érkezett a városba, hogy a Police Café terén szerzett tapasztalatait itt kamatoztassa, új közegben tesztelje. Kifejtette, páratlan az a fajta összefogás, amit Gyulán tapasztalt. Számukra is kihívást jelentett, hogy terveikbe miként fogják tudni bevonni a civilleket, és egyáltalán nem számítottak arra, hogy ez ennyire nagyszerűen fog sikerülni.
A Police Café módszerét 2007-ben a belga rendőrség alkalmazta először Európában. A szándék az volt, hogy elbeszélgessenek a civilekkel arról, hogyan tegyék hatékonyabbá munkájukat, megtudják, mit vár el tőlük a lakosság, így kerüljenek közelebb a problémákhoz. Magyarországon 2014-ben honosodott meg ez a módszer, Pécs volt az első olyan város, ahol dr. Molnár Katalin együttműködő partnerre talált.
– Valójában egy kommunikációs eszközről van szó, amely arra vezeti rá a beszélgetőpartnert, hogy visszakérdezzen. Az elítéltnek minden jól jön, ami kívülről érkezik – tájékoztatott az egyetemi oktató. Aláhúzta, mindenképp meghatározó az is, miként viszonyul hozzá a személyzet, ám Gyulán ilyen tekintetben is csak pozitív tapasztalatai vannak. Reméli, sikerül kidolgozni az Integrációs Café-k országos rendszerét, hogy ne csupán kirakatba kerüljön a vállalkozás.
