Zanócz István tűzoltóparancsnok és Tóth Tibor tűzoltó dandártábornok A GYULAI KÉPVISELŐ-TESTÜLET MÁRCIUS 2-I ÜLÉSÉN
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A képviselő-testület több gyulai közterület elnevezéséről is döntést hozott egy véleményező bizottság javaslata alapján. Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta: a város területén három olyan közterület is van, amelyet Aranyág utcának neveznek. Közülük kettő természetes folytatása egymásnak, a harmadik viszont nem kapcsolódik hozzájuk. Utóbbi a grémium döntése értelmében a Szilágyi István utca nevet kapta.
A Duzzasztó utcából nyíló közterületet Duzzasztó zugnak nevezték el, míg a Hajnal és Tomcsányi utcákat összekötő négy közterület az Ifj. Halmos Béla utca nevet kapta. Szanazugban harminchárom névtelen közterületet kereszteltek el, az üdülőövezetben ezentúl Cékla, Birs és Cinke utca is lesz. A Pósteleki út a jövőben Pósteleki utca lesz, a Tiborc utca és a Botond utca közötti területet pedig Tiborc utcának nevezték el.
A polgármester hangsúlyozta: az érintett lakosok és vállalkozások névváltozással kapcsolatos költségeit átvállalják, és a közüzemi szolgáltatóknál is az önkormányzat gondoskodik majd az ügyintézésről.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A grémium arról is döntött, hogy 19,9 millió forintért értékesíti a Kossuth utca 30. szám alatti, önkormányzati tulajdonú ingatlant, amelyben korábban komfort nélküli szükséglakások voltak. A felhívásra két érvényes pályázat érkezett, a képviselő-testület a magasabb vételi ajánlat mellett szavazott.
Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor aláhúzta: az új tulajdonosok vállalták, hogy a turisztikailag frekventált területen fekvő, leromlott állapotú ingatlant felújítják, és apartmant alakítanak ki benne. A spekulatív célú vásárlás megakadályozására az ingatlant elidegenítési tilalom alá helyezte az önkormányzat, és visszavásárlási jogot jegyeztetett be rá. A határozati javaslatot 11 igennel, egyhangúlag szavazták meg.
A képviselő-testület támogatta, hogy a helyi protestáns közösség Kósa László akadémikus kezdeményezésére emlékoszlopot állíttasson a Petőfi téren a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából.
A településvezető az előterjesztés ismertetésekor hangsúlyozta: a reformáció Gyula kultúrtörténetére is jelentős hatást gyakorolt. A fürdővárosban neves protestáns prédikátorok, énekmondók, tanítók és patrónusok éltek, fordultak meg a török előtti évtizedekben.
A műalkotás bekerülési költsége meghaladja a 9 millió forintot, ebből a gyulai református gyülekezet 2,5 millió forintot biztosít adományaiból. Az összeg többi részét pályázati támogatásból és önkormányzati forrásból biztosítaná a helyi evangélikus és református egyházközség.
A polgármester közölte: a köztéri alkotás a református parókiával szembeni bokros területen kapna helyet. A Papp László gyulai építész által készített terveket a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és Winkler Barnabás, a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, Forster Gyula- és Ybl Miklós-díjas építész is véleményezte.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az ülésen két olyan pályázat beadását is egyhangúlag támogatta a képviselő-testület, amelyben a Mogyoróssy János Városi Könyvtár is érintett. Az egész életen át tartó tanulást elősegítését megcélzó felhívásra az Erkel Ferenc Nonprofit Kft.-vel közösen pályázik a bibliotéka, a konzorciumi partnerek 60 millió forintos önerő nélküli támogatást szeretnének elnyerni.
Kónya István (Fidesz) alpolgármester elmondta: az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében kiírt pályázat elsősorban a hátrányos helyzetűeket és a nyugdíjasokat célozza meg. A résztvevőknek egyebek mellett tanfolyamokat, klubfoglalkozásokat, szakköröket, előadás-sorozatot szerveznének.
A könyvtár külön is pályázik az Emberi Erőforrások Minisztériumához, ugyancsak 60 millió forintra. A támogatásból a bibliotéka földszinti előadótermét oktatási térré, a gyermekkönyvtár zenei klubhelyiségét pedig audiovizuális ismeretek elsajátítására alkalmas helyiséggé alakítanák át. Emellett az intézmény informatikai eszközparkját is fejlesztenék.
Tíz igen, egy nem és egy tartózkodás mellett támogatta a grémium az országos önkormányzati ASP-rendszerhez való csatlakozást, amelyhez 9 millió forint önerőt nem igénylő, vissza nem térítendő támogatásra pályázik a város.
Görgényi Ernő a határozati javaslat ismertetésekor elmondta: a kormány egységesíteni akarja az önkormányzatok elektronikus ügyvitelét, a települések ugyanis eltérő informatikai rendszert használnak, így a szolgáltatások minősége is eltérő. A törvényi előírások szerint az elektronikus ügyintézésre kötelezett szerveknek, így az önkormányzatoknak is, 2018. január elsejéig kell csatlakozniuk az ASP-hez.
A városvezető kitért rá, hogy az egységesített informatikai rendszer által olyan szakrendszeri szolgáltatások válnak elérhetővé, mint a gazdálkodási, az ingatlan-vagyonkataszteri vagy az önkormányzatiadó-rendszer.
Bod Tamás (Együtt, MSZP) egy kormányzati háttéranyagnak nevezett dokumentumot és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) véleményét idézve úgy fogalmazott, a központosított rendszer „újabb lépés az önkormányzati autonómia felszámolásához”. Mint fogalmazott, a döntés leépítésekkel járhat, továbbá „szakmailag nem indokolt, és önkormányzatilag nehezen értelmezhető”. A képviselő szerint aggályos, hogy a kormány az önkormányzatok „legkisebb pénzmozgását is láthatja”.
Görgényi Ernő válaszában nyomatékosította: a kormány cáfolta, hogy a képviselő által idézett, fejléc és aláírás nélküli dokumentumot minisztérium vagy háttérintézmény készítette. A városvezető politikai hangulatkeltésnek nevezte Bod Tamás érvelését, mint kifejtette, az új rendszer megkönnyíti az önkormányzati dolgozók munkáját, az átláthatóság biztosítása, a közpénzek nyomon követése pedig nem csökkenti az önkormányzatok autonómiáját. Hozzátette: az önkormányzatok döntési kompetenciája, hatásköre az új informatikai szolgáltatás bevezetésével nem szűnik meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Arról is döntött a grémium, hogy az önkormányzat öt évre szóló együttműködési megállapodást köt az Erkel Ferenc Társasággal. A dokumentum értelmében a város éves költségvetésében 500 ezer forint támogatást biztosít a szervezetnek.
Szintén támogatta a képviselő-testület, hogy Kónya István alpolgármesteri keretéből 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújtson a Kéz a Kézben Gyermekeinkért Gyulai Óvodai Alapítványnak, amely korábban segítséget kért az önkormányzattól. Az összegből június 2-án jótékonysági gyermeknapot szerveznek a Béke sugárúti óvodában.
A grémium érvénytelenné nyilvánította az Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetői posztjára kiírt pályázatot. Görgényi Ernő a határozati javaslat előterjesztésekor elmondta: az önkormányzathoz a megadott határidőig egyetlen pályázat érkezett be, a pályázó azonban az eseti szakmai bizottság ülése előtt visszavonta pályázatát. A grémium március 30-i ülésén dönt az új pályázat kihirdetéséről.
Bod Tamás a napirendi pont tárgyalásakor megjegyezte: az önkormányzat nem került volna ebbe a helyzetbe, ha 2015-ben nem azt a jelöltet nevezi ki az intézmény élére, aki egyik szakmai kritériumnak sem felelt meg.
Görgényi Ernő életszerűtlennek és okszerűtlennek nevezte az ellenzéki képviselő érvelését, majd hozzátette, a korábbi intézményvezető nem szakmai okból kérte a felmentését. A polgármester kifejtette: az esetből az a következtetés vonható le, hogy hatékonyabb eljárás, ha az önkormányzat célzottan keres megfelelő jelöltet.
Módosította a képviselő-testület a helyi építési szabályzatot annak érdekében, hogy a MÁV 120-as, Békéscsaba–Lökösháza közötti vasútvonalán második vágány épülhessen.
Bod Tamás érdeklődésére Alt Norbert alpolgármester (Fidesz) beszámolt róla, hogy a MÁV elkészítette a gyulai vasútállomás felújítására vonatkozó módosított terveket. Hozzátette: a vasúttársaság társszervekkel folytatott tárgyalásai és a kiviteli tervek elkészítése várhatóan fél év múlva fejeződik be. Mint arról beszámolt, jó esély van rá, hogy a beruházásra sikerüljön forrást találni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Egyhangúlag fogadta el a grémium a gyulai német nemzetiségi önkormányzat tavalyi évi munkájáról szóló tájékoztatót és a Gyulai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2016. évi tevékenységéről szóló beszámolót. Utóbbi kapcsán Zanócz István tűzoltóparancsnok elmondta: tavaly csaknem háromszáz esetben kellett beavatkozniuk a fürdővárosi tűzoltóknak. Ez a szám megfelel az előző három év átlagának, a téves és a szándékosan megtévesztő jelzések száma viszont tavaly óta emelkedett – hívta fel rá a figyelmet.
A beszámolóból kiderül: a gyulai parancsnokság működési területe a megyehatár Lökösháza és Geszt közötti térségét foglalja magába, és tizenegy település tartozik hozzá. A személyi állomány rendszeresített létszáma 62 fő.
A szakmai anyag kitér rá: a parancsnokság éves eseményszámának 54 százaléka Gyulán történt. A fürdővárosban 2016-ban kilenc százalékkal, 173-ról 158-ra csökkent az esetszám az előző évhez képest. Mint írják, a huszonnégy lakóingatlanban keletkező tűzben négyen sérültek meg, halált okozó eset azonban nem történt tavaly. Szabad területen tizenkét tűzeset volt, égő személygépjárműhöz pedig kétszer vonultak ki a tűzoltók.
Zanócz István úgy fogalmazott: a 2016-os év „műszaki szempontból kiegyensúlyozott, technikai értelemben pedig kiemelkedő volt”. A beavatkozások közül kiemelte a Gyulahús Kft. Kétegyházi úti telephelyén történt ammóniaömlést, amely – mint kifejtette – a kárfelszámolást tekintve jelentős eseménynek számított, hiszen a tűzoltók élesben gyakorolhattak egy nagyon ritkán előforduló esetet. Kitért rá, hogy bár nem írja elő jogszabályi kötelezettség, a cég saját költségén vészhelyzeti jelző- és tájékozatórendszert telepített Béke sugárúti üzemébe.
Az alezredes kiemelte: tavaly új tűzoltóautóval bővült a parancsnokság gépparkja, megújult az informatikai és riasztásvezérlési rendszerük, továbbá új védőruhákat szereztek be.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre), illetve Bod Tamás kérdésére kifejtette: a beépített tűzjelzők téves riasztását legtöbbször elektromos meghibásodás vagy áramingadozás okozza. Hozzátette: a szakhatóság valamennyi esetnél megvizsgálja, hogy megtörtént-e az eszközök időszakos karbantartása. Hangsúlyozta: a szándékosan megtévesztő jelzések miatt nagy összegű pénzbüntetés róható ki.
Tóth Tibor tűzoltó dandártábornok, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője Mittag Mónika (Fidesz) érdeklődésére elmondta: szeretnék, ha a jövőben ismét Gyula adhatna otthont a Nemzetközi Tűzoltó Csillagtúrának.
Tizenegy igen, egy nem szavazattal fogadta el a képviselő-testület a tavalyi körzeti karbantartási keret felhasználásáról szóló beszámolót.
Az előterjesztés szerint 2016-ban 100 millió forintot különítettek el a körzetekre, továbbá 8,1 millió forint állt rendelkezésre a 2015-ös keretből. Az összegből 97,9 millió forintot használtak fel a képviselők, a fennmaradó 10,1 millió forint áthúzódó tételként kerül be az önkormányzat idei költségvetésébe.
Bod Tamás a határozati javaslat tárgyalásakor azt kérte, vegyék azt le a tárgyalandó napirend előtti beszámolók közül. A képviselő szerint a körzeti karbantartási alap kezeléséről szóló, 2005-ben elfogadott önkormányzati határozat ellentmond az alkotmánybíróság 2002-es határozatának, mivel a felhasználást illetően különbséget tesz az egyéni és a listáról bejutott képviselők között. Mint mondta, a kérdés tisztázására észrevételt tesz az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó Békés Megyei Kormányhivatalnál.
Görgényi Ernő válaszában kifejtette: megítélése szerint a kialakult gyakorlat megfelel az irányadó jogszabálynak, hiszen valamennyi képviselőnek javaslattételi jogot biztosít. Hozzátette ugyanakkor, hogy az egyéni választókerületek képviselőinek nagyobb a felelőssége a keret elosztását illetően.
A téma kapcsán a listás képviselőként mandátumot szerző Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) és Alt Norbert egyaránt azt hangsúlyozta, hogy valamennyi városatya javaslatát megvizsgálják, és amennyibe mód van rá, meg is valósítják.
