sándor lászló, kiss jános és kukár istván
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A kiállítást egy videó nyitotta, amelyen Sándor László fotógráfiáit nézhette meg a közönség zenei aláfestéssel, majd Kiss János rendezvényszervező köszöntötte a megjelenteket, amelyben elmondta, hogy végigkövette, ahogy a kiállító gitárosból fényképésszé avanzsált. Kifejtette, hogy Laci mindig mondani akart valamit, így tulajdonképpen nem történt más, mint a vizualitásra való áttérés az audiotechnikáról.
A tárlatot Kukár István képzőművész nyitotta meg, amelyben először azt tisztázta, hogy mit keres ő a megnyitón: elmondása szerint vannak olyan emberek, akiknek nem lehet nemet mondani, Sándor László pedig ilyen. Számos közös emlék fűzi őket egymáshoz – többek között a régen gitárosként tevékenykedő fotós régi együttese, az Abigél is, amelynek a megismerkedéshez volt köze.
A képek egészen az ősidőktől végigkísérte az emberiség életét. Először a félelmeiket akarták ezekkel legyőzni, hiszen „birtokolni” tudták azt, amit megalkottak. Ez a birtoklási vágy a mai napig jelen van, hiszen nem véletlenül rakunk ki a falra és a polcokra fotókat. Egy idézet szerint, az előnyben részesíti a másolatot az igazival szemben, ez pedig alátámasztja a mai kort is, holott ez a gondolat már az 1800-as években megszületett.
– Mi gyulaiak, akik ismerjük régóta, nekünk általában zenészként ugrik be Sándor László – mondta Kukár István. – Laci azt mondta, hogy tulajdonképpen ugyanazt csinálja a fényképezőgéppel, amit a gitárral is csinált. Párhuzammal élve: az Abigéllel popzenét játszottak anno, de tették mindezt magas szinten. Most ugyanez a helyzet a fényképezéssel is, hiszen egy újabb populáris műfajt képvisel magas szinten Sándor László.
A megnyitóra több meglepetést is ígértek a szervezők, ezeket pedig be is tartották: az első Pfeff Márton basszusgitáros rövid előadása volt, majd egy tombolahúzással zárult a rendezvény, amelyen bögréket és egy naptárat nyerhettek a szerencsések.