Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kétszáz éve született Kossuth Zsuzsanna

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • HÍREK • 2017. február 22. 19:00
Kétszáz éve született Kossuth Zsuzsanna
Az ország első főápolóját ünnepelték a magyar ápolók napján

A Magyar Ápolási Egyesület 2011-ben ünnepelte első alkalommal a magyar ápolók napját, Kossuth Zsuzsannát a magyar szabadságharc történetének kiemelt egyéniségét, az ország első főápolóját. Ez évben országszerte több egészségügyi intézményben ünneplik születésének 200. évfordulóját. 

____Eredeti-Kossuth_Zsuzsanna.jpg

Kossuth Zsuzsanna

Forrás: Wikipedia.org

Minden magyar ápoló számára az egyik legnagyobb ünnep kell, hogy legyen február 19-e, mivel 2014 óta ez a jeles nap nem csupán Kossuth Zsuzsanna születésének napja, hanem, a Magyar Országgyűlés az 5/2014. (II. 7.) OGY számú határozatával is megerősítve, hivatalosan a magyar ápolók napja lett.

Elismert tény, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonai egészségügye jóval megelőzte saját korát. A magyar szabadságharc betegápolása, az önkéntesek bevonása az egészségügyi ellátásba, a hadifoglyokkal való humánus törődés történelmi jelentőségű bizonyítéka annak, hogy Kossuth Zsuzsanna helye ott van a hazai történelmi személyiségek sorában.

Kossuth Zsuzsanna a Kossuth család ötödik gyermekeként, legfiatalabb (negyedik) leányaként 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen.A családtagok sorsa elkerülhetetlenül összekapcsolódott Kossuth Lajosnak, a reformkor és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezéregyéniségének életével.

Kossuth Zsuzsanna 1841. április 18-án Budán feleségül ment Meszlényi Rudolf (1813–1848) kisdémi birtokoshoz, ügyvédhez és hírlapíróhoz. Testvérének feleségével, Kossuth Lajosnéval (Meszlényi Teréziával) részt vettek az Országos Védegylet szervezésében, melynek Fejér vármegyei szervezetét ők hozták létre.

Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének” húgát nevezte ki. A legelső katonakórházakat Kossuth Zsuzsanna szervezte meg 1849-ben, elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.

Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt 172 tábori kórház létesült, melyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. 1849. április 23-ai felhívásában felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában.

A szabadságharc bukásáig segítőjével, Barna Ignác orvossal együtt fáradhatatlanul járta az országot, próbálva a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein javítani. A legelső katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót tisztelhetjük Kossuth Zsuzsában. A világ mégis Florence Nightingale angol ápolónőt tiszteli ebben a minőségben, aki öt évvel később, 1854-ben a krími háború idején és színterén két korszerű kórházat alapított, és felügyelte ott nagy tisztességgel az ápolói teendőket. Kossuth Zsuzsanna kis nemzet lányaként, szerény körülmények közt teljesítette ápolói és kórházszervezői feladatát a magyar szabadságharcban.

A világosi fegyverletétel Aradon érte, orosz, majd császári fogságba esett. Julius Jacob von Haynau a budai várbörtönbe vitette, majd rövidesen bírósági eljárás indult ellene. A tárgyaláson egykori hadifogoly császári tisztek tanúsították, hogy a szabadságharcos honvédekhez hasonló gondos ellátásban részesültek, ezért felmentették, és szabadon engedték. Gyermekek neveléséből tartotta el családját a hatóságok állandó zaklatása közben. Kapcsolatba került a Makk József és Jubál Károly vezette szervezkedéssel, ezért 1851 decemberében ismét letartóztatták, és a pesti Újépületbe vitték. Kiújult tüdőbaja miatt átkerült a bécsi rabkórházba, ahonnan az Amerikai Egyesült Államok nagykövetének közbenjárására rövidesen szabadon engedték, azzal a feltétellel, hogy külföldre távozik, és soha nem térhet vissza Magyarországra. Brüsszelben telepedett le, ahol csipkeverő műhelyt tartott fenn. Az osztrák követség zaklatásai miatt 1853-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. Itt is a Brüsszelben kitanult csipkeverésből kívánt megélni, de a túlfeszített munka miatt tüdőbaja súlyosabbra fordult, és rövidesen – 1854. június 29-én (harminchét éves korában) – New Yorkban érte a halál.

Kossuth Zsuzsanna szellemi hagyatékának felismerése a feladatainkra is figyelmeztet bennünket, amiből erkölcsi kötelességünk tanulni, és ezt az örökséget a kornak megfelelően kell feldolgozni és továbbadni.

Hősies, önfeláldozó tettei alapkövei  voltak a hazai ápolás fejlődésének.

Emlékét őrzi a Magyar Ápolási Egyesület által 1998-ban alapított Kossuth Zsuzsanna-emlékdíj.

 

 

Koszta Julianna, a Magyar Ápolási Egyesület megyei vezető ápolási igazgatója 

Mészáros Magdolna, a Békés Megyei Központi Kórház ápolási igazgatója

Dr. Becsei László, a Békés Megyei Központi Kórház főigazgató főorvosa

Összes cikk - lent (max 996px)
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)