hajdu szabolcs
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Farkas (Hajdu Szabolcs) és Eszter (Török-Illyés Orsolya) kisfiukkal élnek egy tágas, pesti albérletben. Éjszaka váratlanul csöngetnek hozzájuk: Ernella (Tenki Réka) Eszter testvére, valamint férje, Albert (Szabó Domokos) és lányuk toppan be a házba. Egy évig Skóciában éltek, de nem a tervezettek szerint alakult a kint tartózkodás, így hazatértek. A két család közötti régi konfliktusok hamar a felszínre törnek, de persze újak is társulnak hozzájuk. Előkerül a család, a pénz és a gyermek szerepe a párkapcsolatban.
Hajdu Szabolcs filmje már-már rémisztően életszagú. Akarva-akaratlanul is beleképzeli magát a néző bizonyos helyzetekbe, lehet éppen azért, mert vele is történt már hasonló. A rendező ezt meg is erősítette a vetítés utáni közönségbeszélgetésen, amikor elmesélte, hogy a film hatására megerősödtek, de szét is estek párkapcsolatok – volt, aki a megtekintés után döntött el, hogy válni szeretne.
szabó domokos
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A színészek mind remekül hozzák a szerepüket, bár a cseh filmfesztiválon sem véletlenül emelték ki a Farkast játszó színész-rendezőt, ugyanis az ő figurájával lehet a leginkább azonosulni, minden jellemhibájával együtt. Minden karakterben ott van a gyarlóság, de ezzel párhuzamosan a megfelelni vágyás. Hiába vitáznak a testvérek, másnap már egymás kedvére próbálnak tenni. Senki sem tökéletes, de mindenki igyekszik: akárcsak a valódi emberek.
Az Ernelláék Farkaséknál egyik legsúlyosabb feszegetett témája a gyerekvállalás. Elképzelhető-e az, hogy hiába passzol egymáshoz tökéletesen két ember, a közös gyermek mégis éket ver közéjük? A főszereplők között sincs meg az összhang, ugyanis hiába szeretik gyermeküket, ha eltér a nevelésről alkotott képük, teljesen máshogy viszonyulnak a kisfiúhoz, ez pedig olyan vitákat szül, amelyek végén már azt is megkérdőjelezi egyikőjük, hogy a másik szereti-e egyáltalán a gyereket.
A vetítés után Hajdu Szabolcs és Szabó Domokos meséltek az alkotásról, és válaszoltak a közönség kérdéseire. A direktor elárulta, hogy nem először dolgoznak együtt ebben a felállásban, több filmet és színházi előadást is csináltak már együtt – nem mellesleg színpadi darabként indult ez a film is. Teljes mértékben családi vállalkozás volt a projekt, amely körülbelül 1,5 millió forintból készült, ami egy elenyésző szám, ha a mai magyar filmgyártást nézzük.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A tervezés elején kitűztek egy időpontot, és eldöntötték, hogy az addig összegyűlt összegből fognak neki a gyártásnak, amelyre a saját lakásukban került sor. A djínyertes alkotáson 13 operatőr dolgozott, akik Hajdu Szabolcs tanítványai a Metropolitan Egyetemen, így ezen is sikerült spórolniuk. Amikor elkészült a mű, akkor szerették volna elindítani egy filmfesztiválon, de ezeknek a versenyprogramjába rendkívül nehéz bekerülni, a Magyar Filmunió pedig – amely működésének célja, hogy segítse a magyar filmek külföldi terjesztését – értékelhetetlennek minősítette Hajduék filmjét. Őket megkerülve küldtek ki végül egy kópiát Csehországba, amelynek fesztiválján elnyerték a fődíjat.
Eddig körülbelül 70 fesztiválon szerepeltek, de az itthoni forgalmazás nehézségekbe ütközött, ugyanis még egy plakátra sem igazán volt pénzük. Felvetődött, hogy tartsanak egy sajtóvetítést a saját lakásukban – ahol a forgatás is zajlott – ebből pedig rendszer született: meghirdettek egy „lakásvetítési programot”, amelynek értelmében bárkihez elviszik a filmet, ahol elfér legalább húsz ember, és rendelkeznek egy kellőképpen nagyméretű fallal vagy vászonnal. Azóta közel 80 ilyen vetítésen vettek részt.
Az Ernelláék Farkaséknál igazán megérdemli a figyelmet, amelyet a Kristály Glóbusz elnyerése után kapott. A mindig aktuális kérdések, a történet komolysága és a színészek játéka mellett a szinte mesébe illő történetért is, amely a gyártást övezi.
