erdődi ferenc vilmos
Fotó: Gyulai Hírlap
ERDŐDI FERENC VILMOS
csak egy kérdés
(quaestiones Iesu)
Drága Jézuska, csak kérdeznék, ha szabad:
másoknak a szekere hogy-hogy jobban szalad?
A szomszédomnak nagyobb az autója,
főnökömnek is szebb a háza,
még a sarki zöldségesnek is jut pecára!
Meg aztán elromlott a tévénk is.
A minap rám ömlött a forró kávé,
a mosógép is zörög, húszezer lesz kábé.
Igaz, az idén kétszer mentem nyaralni:
egyszer mikor a vasútra kísértem gyermekem,
kirándulni ment és én arcom előtt láttam ujjbegyem.
Vagy tíz percig integettem.
Aztán meg mikor Csontosék Városerdőre betonozni hívtak,
nem volt dél és már összeszidtak:
„Csak inni jöttél, Géza! Cement a betonkeverőbe, ne a sörbe!
Lottón sem nyertem,
a foci sem az igazi.
Nyáron két halat fogtam,
azt is otthagytam a tóban.
Szigorú volt a halőr.
Nem panaszkodom, félre ne értsd!
Néha vért is adok,
a cégemtől bért is kapok.
A fejem sem ázik,
a lábam sem fázik.
Bár a karácsonyi villogónk fele nem megy,
egyébként az is meg minek!
A panasz nem az én szokásom!
Csak ha egy kicsit többet adnál,
engem is vidámabban látnál!
Meg az asszonyt is!
