Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Barátságról, szerelemről, szexről diákcentrikusan

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • I. Y. • MAGAZIN • 2016. november 18. 13:30
Barátságról, szerelemről, szexről diákcentrikusan
Szicsek Margit, Fodor György és Baracsi István beszélgettek a Gyulai Ifjúsági Központban
A Gyulai Ifjúsági Központban az Egészséghét 2016 programsorozat részeként, „Halld a szíved ritmusát!” címmel prevenciós beszélgetésre került sor november 16-án. Az eseményen Szicsek Margit tanácsadó szakpszichológus, Fodor György magyartanár és Baracsi István zenész, tanár meséltek a fiataloknak arról, hogyan élték meg az emberek a különböző korokban és művészeti ágakban a szerelmet és a barátságot. A moderátori szerepet Ficzere Csenge vállalta.
____Eredeti-IMG_1992.jpg

Képünkön (balról jobbra): Ficzere CsengeBaracsi István, Fodor György és Szicsek Margit

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett 

A címet olvasva rögtön felidéződött a Bravó popújság egykori Szex, szerelem, gyengédség rovata, amelyben már évtizedekkel korábban józan és felelősségteljes párkapcsolatok kialakítására nevelték a fiatalokat. A három beszélgetőpartner személyes és szakmai tapasztalatokra építve másfél órán keresztül tudta az érintett generáció figyelmét lekötni. Diákcentrikus nyelven, életszerű példákkal és hiteles felkészültséggel oldották meg azt, hogy laktató útravalót kapjanak a nebulók és a jelenlévő felnőttek, szülők is. Nagy ívet jártak be a beszélgetésben, ezért itt csak egy kivonatot készítettem a legfontosabb, érintett témákról (akár Nyáry Krisztián az Így szerettek ők 1-2. köteteiben), amelyeket a megfelelő stilisztikai eszközökkel tettek közkinccsé.

A barátságtól a szerelmen át jutottak ez erotika és a pornográfia mezejére, nem kezelték titokként a bi-homo-transszexualitást sem (Szapphó, Verlaine-Rimbaud, Oscar Wilde, Kölcsey, Diósy Ödön, Pilinszky, Nádasdy; a hippi és a beatkorszakok, a rock&roll feeling, a korlátlan szabadságérzet), még a hermafroditizmus is szóba került. Megtudhattuk, hogy mindig kell egy barát, legalábbis egy olyan biztos pont, akire támaszkodhatunk. Arról is esett szó, hogy nem egyértelmű, hogy lány és fiú között hol a határvonal, lehetnek-e „csak” barátok. Babits és Csinszka, Katona és Déryné, Reviczky és Jászai, Berzsenyi és Dukai Judit megfeleltek ennek az elvárásnak? Talán nem lépték át a vékony határvonalat barátság és szerelem között, nem zizegtek közöttük azok a bizonyos molekulák? Megállapítást nyert, hogy mindegy kit szeretünk – nemre és korra való tekintet nélkül. Ennek következménye a hatalmas korkülönbség a párok között, például Ady (17), Kazinczy-Krúdy (21), Vörösmarty (25), Goethe (53), Jókai (54), Faludy (65!), az abszolút csúcstartó). A szerelem természete és íve, azaz az anatómiája és Shelley után a filozófiája mindig ugyanaz: nagy lángon égve indul, parázslik, kihűl, majd elhamvad. Lehet beteljesült (Tóth Árpád és Lichtmann Anna, Radnóti és Fifi), beteljesületlen (Juhász Gyula és Sárvári Anna), plátói (Weöres Sándor  és Károlyi Amy), fájdalmas (József Attila és Flóra), szenvedélyes (Petőfi és Szendrey Júlia), szenvedéses (Vajda és Gina), amely a csalódást hozza (Szabó Lőrinc – Mikes Klára – Korzáti Erzsébet), idő-tér elválasztásában elhaló (Csokonai és Lilla), különös (Mikszáth és Mauks Ilona), kölcsönös tiszteleten alapuló (Arany és Ercsey Julianna). Kiderült, hogy a szex során a testedet osztod meg a másik emberrel; ha valódi szeretetről van szó, a szívedet. Állati erotika nincsen. Az állati létben csak szexualitás van. Az erotika emberi találmány. Lélek kell hozzá. Sajnos a férfiak lelke kevésbé emelkedett, noha a hűtlenséget nagyvonalúan kezelik, úgy vannak vele, hogy az alkalmi szex mozgatója és lényege csupán a nemi vágy, nincs köze az érzelmekhez, vagyis nem veszélyezteti a házasságot. Csupán testi kötődés a drága és élvezetes sporthoz, a szexhez. Ám az érzelmi elidegenülés és a virtuális viszonyok sokkal, de sokkal ártalmasabbak a kapcsolatra nézve, mint maga a tényleges hűtlenkedés. Pornót nézni nem bűn, de nagy adagban kiüresedéshez vezet, és szexuális diszfunkciókhoz. Nádas Péter (Párhuzamos történetek) és Esterházy Péter (Kis magyar pornográfia), valamint a fiatalabbak közül Potozky László (Éles) írták meg legszemléletesebben ezt a kiüresedést. Az irodalmi liberalizmus oda vezetett, hogy szókimondó legyen egy szerző. 1993 óta a Literary Review folyóirat kiosztja a Bad Sex in Fiction Awardot, amelyet 2015-ben Steven Patrick Morissey kapott, érdemes utánaolvasni.

Számtalan érdekességet említettek még a beszélgetés alatt, amelyekből egyértelműen érezhető volt, hogy semmi olyan nem történik a mai fiatalokkal, amelyre már ne lenne kész a válasz, a minta, a példa, a sztereotíp cselekvési mechanizmus az irodalomban, a zenében vagy a pszichológiában. Előfordult már, hogy (unoka)testvérek szerettek egymásba (ld. első emberpár, főleg a görög istenek, de Byron, Heine), az ember különös lényekkel keveredett nászba (abúzus), szerelmi háromszögek alakultak ki, párhuzamos kapcsolatok kezdődtek, gyámjába lett szerelmes valaki, nagy közös családban vagy éppen nyílt kapcsolatban tengődött valaki. Ugyan nem mindenki bírta elviselni ezt a terhet (ld. a 27-esek klubja: Hendrx, Joplin, Morrison, Cobain, Winehouse), de legfontosabb mégis az a tanulság, hogy a problémáról beszélni kell, kezelni kell azt. A hallgatás súlyos pszichés zavarokhoz vezethet. A magány és az egyedüllét, a magán- és a közélet nem ugyanazok, kell az intimitás, kell a saját belső énnel kommunikálni, és ha nem megy, szabad külső segítséget kérni. A legnagyobb trauma az elengedés lélektana. Megfogalmazódott, hogy a fiatalok nem hagynak elég időt a kapcsolat lezárására. Alapvető hiba. Az érzelmet és az értelmet össze kell kötni, hogy tudatosan működjön az akarat. El kell tudni dönteni, hogy mire van szükségem egy párkapcsolatban. Számos regény segít feldolgozni a másságot (pl. Rácz-Stefán Tibor: Fogadj el! – 2013; Michael Cunningham: Az órák – 1998), vagy segít az önkép kialakításában (Eve Ensler: Vagina monológok – 1952). Sok eszköz haszonnal bír a feles energiák és düh levezetésében: levelezés, titkos napló, slam. Mindegy milyen utat, eszközt, feladatot választunk a lélek-test-szellem hármas egységének helyrebillentésére, az a fő, hogy azt a társadalomba való tudatos integrálásunk érdekében tegyük. Kerüljük a szociális kilökődést, ugyanakkor akarjunk szabadelvűen másokkal együtt másokért tenni. Ne üresedjünk ki!

Ahogyan Murakami Harukitól idézve elhangzott: „Mit nekem homoszexuális, leszbikus, hetero, fasiszta disznó, kommunista, krisnás, nem érdekelnek. Egyáltalán nem törődöm azzal, hogy ki milyen zászlót emel magasba. De az üres embereket ki nem állhatom.”

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)