Kovács Vanda és Vasvári Csaba
Forrás: Gyulaivarszinhaz.hu
November 17-én a gyulai születésű Kovács Vanda színművésznő és két kiváló művésztársa, Őze Áron és Vasvári Csaba lép színpadra a Joao Bethencourt Telitalálat! című komédiában. A magyar származású szerző vígjátéka Rio de Janeiróban játszódik, de játszódhatna bárhol, ahol az emberek hétről hétre totószelvényeket töltenek ki annak reményében, hogy telitalálattal megütik majd a főnyereményt. A fergeteges komédia elképesztő fordulatok során mutatja be a pénzhez, a gazdagsághoz vagy a gazdagság ígéretéhez való viszonyunkat, az egymás iránt tanúsított együttérzésünk változásait és gyenge pontjait. Bethencourt komédiája szelíden váltja meg a világot azáltal, hogy rámutat: a pénz mennyire kiforgathat bennünket addig ismert önmagunkból. A szerző jól ismeri az Embert, éljen az a világnak bármely pontján. Ő maga sem élt mindig a Föld túloldalán, hisz 1924-ben Budapesten látta meg a napvilágot. Az általa megírt történet már csak ezért sem hely- vagy országspecifikus, így szereplői sem viselnek magukon kifejezetten dél-amerikai, latinos vonásokat. A Bóka B. László által átdolgozott színpadi változatban a magyarországi viszonyok éppen csak akkora hangsúlyt kapnak, hogy azok ne tereljék el figyelmünket a lényegről, ugyanakkor otthonosan mozoghassanak a történetben az előadás nézői. Három nagyszerű szerep nyújt lehetőséget a három remek színésznek arra, hogy az előadás során fölrajzolhassák az egymással és a világgal való viszonyaikat és azok változásait.
November 23-án Élt, halt a színházért – Gyulai találkozások Sík Ferenccel címmel egy könyvbemutatóra kerül sor a Gyulai Várszínház Kamaratermében. A Nemzeti Színház főrendezőjével, a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjével a nyolcvanas, kilencvenes években készített interjúkat, kritikákat adja közre könyvében Niedzielsky Katalin. A válogatás a békéscsabai születésű Kossuth-díjas művész életébe, színházi ars poeticájába, közéleti szerepvállalásába, egy emlékezésre méltó korszak kulisszái mögé, értékeibe nyújt betekintést. Sík Ferenc halála óta felnőtt egy nemzedék, amelynek tagjai talán nem is hallottak a Kossuth-díjas művészről, a Nemzeti Színház főrendezőjéről, a Gyulai Várszínház művészeti vezetőjéről, nem látták az előadásait. Ezért is fontos emlékezni és emlékeztetni, hogy ne legyen kérdés, miért neveztek el róla tantermet és kamaraszínházat.
November 29-én Dolák-Saly Róbert abszurd jelenetekkel, dalokkal, diafilmekkel tarkított estjén nevethetnek a várszínházba látogatók. A beszélő kenguru című műsorban szerepel a legendás Besenyő család „zsenilis” öregje: Anti bácsi, megjelenik Naftalin Ernő „ötletológus”, aki jó szokása szerint tudományos előadása ürügyén piszkálja a közönséget, és gyakran feltűnik a harsány Leopold mester, aki legsikeresebb diafilmvetítéseit közvetíti élőben és halóban, már amennyiben értelmezhető ez utóbbi jelző, mert szerintünk nem. Persze a szerző válogat legnépszerűbb abszurd dalaiból is. Meghívott „meglepetésvendég” a l’art pour l’art-os Pethő Zsolt, akitől közös jelenetek és dalok előadását reméli a szerző teljes joggal. Zsolt a tervek szerint megszólaltatja a mára már igencsak elszemtelenedett Pandacsöki Boborjánt is, aki minden lehetőséget megragad, hogy a címadó jelenetben felrúgja az eredeti műsortervet.
