Képünkön (balról jobbra): Erdődi ferenc, M. Szabó András, Elek Tibor, dr. Erdész Ádám és Banner Zoltán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Bartus Gyula
Elsőként Bartus Gyula szavalt el egy verset – ahogy az este folyamán többször is tette – majd köszöntőjében Elek Tibor kifejtette, hogy már tíz évvel ezelőtt is kiadtak egy emlékező számot, amely akkor a megyei eseményekre fókuszált. A mostani kiadás sem különbözik felépítésben a többitől, így ugyanúgy megtalálható benne a szépirodalmi összeállítás, a tanulmányok és kritikák, a különbség csak annyi, hogy minden 1956-hoz kapcsolódik.
M. Szabó András
A különleges kiadás tartalmazza M. Szabó András „60 év távlatából” című írását is. Gyula forradalmi polgármestere sajnálatát fejezte ki azért, hogy túl keveset beszélünk az ’56-os eseményekről, pedig elmondása szerint még külföldön is számos helyen emlékeznek a történtekre. Elmesélte, hogy egyszer egy fiatal barátjával volt, akihez megérkezett az édesapja. A forradalom óta nem találkoztak, barátként üdvözölték egymást, a fiatalember pedig azt mondta, hogy ha nem történt volna meg ez a találkozás, akkor nem tudta volna, hogy az édesapja is részt vett az eseményekben.
A folytatásban Erdődi Ferenc adta elő „Mától nem…” című verses levelét, amely Mány Erzsébet történetét idézi fel, akit Farkas Mihállyal együtt végeztek ki a harcok után. A Műhely rovatban tanulmányokat szoktak közölni, ezúttal Sáfár Gyula és Bódán Zsolt is ismertették a saját írásukat: előbbi a Békés megyei megtorlásról és emberveszteségről írt, utóbbi a csanádapácai Horváth Lajos, szinte már krimibe illő történetét göngyölítette fel.
Banner Zoltán Balog Zoltán képeiről írt, amelyek a forradalmi lapszámot illusztrálják, dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója pedig egy kritikát közölt egy Illyés Gyula kötetről, amelyben eddig ismeretlen naplójegyzeteit ismerhetik meg az olvasók. A bemutatót Bartus Gyula zárta Tamási Áron Magyar fohász című versével.
