A húszas éveik közepén járó Kodály Zoltán és Bartók Béla 1906-ban kezdte el a népdalokat rendszeresen gyűjteni. Kodály a Felvidéken, Bartók pedig Sopron megyében látott munkához. Húga, akit Bartók gyakran meglátogatott, egy vésztői gazdatiszthez ment férjhez. Bartók gyűjtőútjai során kétszer járt Gyulán, 1906 júniusában és júliusában. Sógorán keresztül ismerkedett meg a gyula-szentbenedeki intézővel, aki meghívta a júliusi vásárra népdalokat gyűjteni. Csak a Király Szállóban (a mai tűzoltólaktanyában) kapott szobát, amit Bartók viszolyogva fogadott el, hiszen a folyosón szaladgáló szobalányok két keresetforrást egyesítettek. A vásárra sajnos nem jött el az a dudás, akinek a játékát feltétlen meg akarta hallgatni. Ezen a hétvégén Bartók a Gyula és Kétegyháza között fekvő Szentbenedeken, Sarkadon és Dobozon énekeltetett parasztembereket. A dalok többségéről hangfelvételt készített, de az is előfordult, hogy hallás után azonnal lekottázta azokat.
Bartók gyűjtőútjai során Békés megyében 750–800 népdalt gyűjtött, ezek közül Gyulán összesen 100–150-et. A megyei anyag nagy számát főként az magyarázza, hogy gyűjtőmunkája kezdetén járt itt, és ha az ország más területén is hallott egy már lejegyzett dalt, akkor arról nem készített újból hangfelvételt. Így lehetséges az is, hogy feltehetőleg egy szentbenedeki lány, Illés Anna volt az az adatközlő, aki Bartók gyűjtőmunkája során a legtöbb népdalt énekelte fonográfra. Az 1905 és 1909 között Békés megyében gyűjtött népdalok témájukat tekintve nagyrészt szerelmi dalok, a mindennapi élet egy-egy mozzanatához köthető dalok, illetve katona- és pásztordalok, de balladák is vannak közöttük. A Békés megyében gyűjtött dalok között is fellelhetők a régi stílusúak, az új stílusúak és a vegyes osztályba tartozók, többségük mégis – az országos arányokkal egyezően – új stílusú. Bartók Gyulán gyűjtötte vagy itt is megtalálta többek között az alábbi népdalokat: Elindultam szép hazámbúl; A gyulai kert alatt; A gyulai szövőgyár ablakán; Sej, felszállott a kakas; Szánt a babám, csireg-csörög, sej, haj, a járom. A Békés megyében gyűjtött népdalokat Fasang Árpád Bartók Béla Békés megyei gyűjtései címmel adta ki. A gyulaiak Bartók népdalgyűjtő munkájának elismeréseként emlékművet állítottak 1960-ban, mely ma a róla elnevezett utca és a Vértanúk útja kereszteződésében látható, a tömbház előtt.
