Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mondott beszédet március 15-én Gyulán
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„A magyar szabadság a valahol szabadsága, és a békén alapszik, ebből a valahol szabadságában megélt békéből születik meg a haza” – fogalmazott Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumának vezetője március 15-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából szervezett gyulai ünnepségen.
„Egész világért, egész emberiségért halni: Azt isten teheté; ember meghal háznépéért, ember meghal hazájáért, halandó szív többet meg nem bír” – idézte a főigazgató beszédében Kölcsey Ferencet, majd hozzátette: a magyar szabadság kulcsa a haza.
Kiemelte: míg egész Európa felfordult, addig nálunk békés úton zajlott a forradalom. „Amíg máshol fegyvert fogtak, addig mi verset írtunk; Európában dörögtek az ágyuk, nálunk Petőfi Sándor szavalta el a Nemzeti dalt, Jókai Mór olvasta fel a 12 pontot” – fejtette ki.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
„Mindig a költők csináltak legelőből hazát” – idézte Márai Sándor szavait, majd nyomatékosításként aláhúzta: „a magyar szabadság és hazaszeretet tartalmát és kereteit” három vers jelöli ki: Kölcsey Himnusza, Vörösmarty Mihály Szózata és Petőfi Nemzeti dala.
Hangsúlyozta: 1848. március 15-én, egyedül Európában, a magyarok egy vértelen forradalom eredményeképpen saját kezükbe vették a sorsukat.
„Az első igazi magyar forradalom természete szerint békés, költői, és magyar nyelven szólal meg. Nem rombol, hanem épít, nem elvesz mástól, hanem magunkból ad a nagyvilágnak, nem tagad, hanem állít, nem a nemeket szaporítja, hanem az igeneket” – hangzott el a beszédben.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Demeter Szilárd felelevenítette: az 1848-as vértelen forradalmat véres szabadságharc követte, ebben áldozta életét a hazáért és a magyar szabadságért Petőfi Sándor is.
„A forradalomban még nemzetőröket állítottunk, majd amikor a birodalmi központból rárontottak a nemzetünkre, akkor nemzetőrökből honvédőkké váltunk” – emlékeztetett, utalva a Magyar Honvédség 175 évvel ezelőtti megalapítására.
„Már a fogalom is jelzi a szabadságharc tartalmát: mert lehet, hogy a költők csinálnak a legelőből hazát, de megépíteni, és ha kell, megvédeni hazaként, nekünk kell. Békében a nemzetet építjük, háborúban a hazát védjük, és a mi hazánk mindig nagyobb az országnál” – mondta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Beszédében kitért rá, hogy Magyarország közvetlen szomszédjában „ismét szólnak a fegyverek, emberéletek ezreit oltják ki”.
„Árvák, gyermekeiket elveszítő szülők és özvegyek fájdalmát átérezve érvelünk az egyetlen értelmes választás mellett: mi a béke pártján állunk. Nem akarunk háborút, nem gyávaságból, hanem mert az emberi élet szentségét hisszük, és valljuk, a Teremtőn kívül senki másnak nem adjuk oda a jogot, hogy az emberi élet végéről döntsön” – szögezte le.
„Több mint ezer esztendeje az élet kultúráját erősítjük itt, a Kárpát-medencében, nem kérünk a halál kultúrájából, akármilyen ideológiai szósszal is öntik le. A mi szabadságunk, a magyar szabadság az élet szabadsága” – hangoztatta.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Aláhúzta: a szabadságért naponta minden pillanatban meg kell küzdenünk. „Olyan, mint a levegővétel, természetesnek tűnik, oda sem figyelünk rá, de nélküle nem tudnánk élni, és ha elfogy a levegő, akkor küzdünk, és ha kell, áldozatot hozunk” – fűzte hozzá.
„1848. március idusán Petőfi Sándor úgy érezte, hogy itt az idő. Az azóta eltelt időszakban mi, magyarok megtapasztaltuk, hogy nem pihenhetünk, nem lankadhatunk, minden nemzedéknek megvan a maga ideje, mindannyiunknak meg kell küzdenünk a magunk küzdelmeit” – fogalmazott.
„175 éve egyetlen vezérfonal köti össze a nemzedékeket, egyetlen magyar parancsolat készteti cselekvésre mindenkoron a magyarok millióit, a megszületetteket, a holtakat és az utánunk következőket, ez így hangzik: éljen a magyar szabadság, éljen a haza” – zárta beszédét a főigazgató.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az előre jelzett rossz idő miatt a városháza dísztermében megrendezett ünnepségen a Kormorán zenekar, Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész és az Erkel Ferenc Vegyeskar lépett fel.
A megemlékezéshez kapcsolódóan a Kossuth téren, a Pomutz téren és a Petőfi téren is koszorúzást tartottak. Utóbbit az elmúlt hetekben újították fel a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumának támogatásával.
A rendezvény utáni ünnepi képviselő-testületi ülésen városi kitüntetéseket adott át Görgényi Ernő polgármester.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
