Közleményében ismertette: a magyar állam előfinanszírozta az európai uniós forrásokat; támogatói döntést eddig 201 pályázat esetében, összesen 43 milliárd forint értékben hoztak.
Kifejtette: az új programban lehetőség lesz belterületi utak fejlesztésére, aktív turisztikai fejlesztésekre, iskolai felújításokra és a gyógyfürdők számára energetikai beruházásokra.
Az elnök kitért arra is, hogy az elmúlt évben több egyeztetés zajlott az Arad és Nagyvárad közötti autópálya-építésről és annak becsatlakoztatásáról az M44-es autóútba.
Mint fogalmazott, a magyar oldalon nagy lehetőségként tekintenek erre, hiszen ez lenne a negyedik olyan határátkelési pont, ahol gyorsforgalmi úthálózat kapcsolja össze a két országot.
„Ezek az útfejlesztések nagy lökést adhatnak a térség gazdaságának, ugyanúgy, ahogy a Nagyvárad–Fiume vasútvonal a 19. században, mely óriási hatással volt a térségre, annak fejlődésére, mindaddig, amíg Trianon után a régiót elzárták azoktól a nagyvárosoktól, amelyek a központokat jelentették” – írta.
Hozzátette: az útfejlesztés másik fontos része, az M44-es építése Kecskemét felé hamarosan teljesen elkészül. Ha ez megvalósul, akkor végig gyorsforgalmin lehet majd közlekedni Békéscsaba és Budapest között – emelte ki az elnök.
Zalai Mihály közleményében emlékeztetett: a korábbi pénzügyi ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) 541 beruházás valósult meg 88 milliárd forint értékben, és az építőipari áremelkedések miatt további 6,5 milliárd forint érkezett a térségbe költségnövekedés címén.
Aláhúzta: a TOP alapvetően gazdaságfejlesztési célokat szolgált, és a települési önkormányzatok mellett intézményfenntartó civil szervezetek, egyházak és nemzetiségi önkormányzatok adhattak be pályázatokat. A program keretében 21 ipari park és hat inkubátorház épült, továbbá 42 piac- és 24 turisztikai attrakciófejlesztés is megvalósult.
A program emellett a települési infrastruktúrák és szolgáltatások fejlesztését támogatta: 87 óvodát és bölcsődét, 56 csapadékvíz-elvezető rendszert és 36 egészségügyi és 33 szociális intézményt fejlesztettek, továbbá 129 épületenergetikai korszerűsítés is megvalósult.
Az elnök kiemelte: eddig 60 kilométernyi kerékpárút épült, és idén további hasonló beruházásokra is sor kerülhet.
Arra is kitért, hogy a rászorulók képzését és bértámogatását szolgáló megyei és járási paktumokkal 5500 embert értek el.
Mint írta, a vármegye önkormányzata nemcsak a projektek előkészítésében és koordinációjában játszott szerepet, hanem a pályázatok mintegy 40 százalékát menedzselte is.
Arról is szót ejtett, hogy a vármegyei önkormányzat Hagyomány, érték, közösség pályázata keretében kézműves, hagyományőrző, népművészeti és gasztronómiai programokat szerveztek, és létrehozták a Viharsarki termék brand logóját, amelynek használatára kiváló kézművesek és élelmiszer-kistermelők jogosultak. A pályázathoz kapcsolódóan mintegy 800 kisfilm is készült a településekről és a vármegyéről.
Zalai Mihály közleményében arról is említést tett, hogy a vármegyei hivatal neve idéntől Békés Vármegyei Önkormányzati Hivatal, az önkormányzaté Békés Vármegye Önkormányzata.
„A megyéket már jóval korábban vissza kellett volna nevezni vármegyékre, még a rendszerváltozás idején, amikor a tanácselnökökből újra polgármesterek lettek. Hiszen 1950-ig a megyéket vármegyéknek hívták, a főispáni, alispáni titulusok is eddig működtek, csak ezeket a kommunista diktatúra kiépítésekor eltörölték. A vármegye a középkorban is a demokrácia és az önrendelkezés szimbóluma volt, az, hogy most visszatértünk az eredeti elnevezéshez, a történelmi folytonosságot erősíti” – vélekedett.
