Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Mihamarabb vegyék át
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében az önkormányzat kezdeményezi a háziorvosi és házigyermekorvosi ügyeleti ellátás mihamarabbi átadását a mentőszolgálatnak.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) az előterjesztés tárgyalásakor kifejtette: az országban átalakul az alapellátási ügyeleti rendszer, egyes ellátások és az azokhoz kapcsolódó részfeladatok önkormányzati feladatkörből állami feladatkörbe kerülnek át.
Elmondta: a feladatellátást legkésőbb 2024. február 29-ig kell átvennie a mentőszolgálatnak. Mint ismertette, a fokozatosságot szem előtt tartva az egészségügyért felelős miniszter 30 nappal előre közzéteszi, hogy mely területek (jellemzően vármegyék) esetében veszi át az állami mentőszolgálat az ügyeleti ellátást. A kiszámíthatóság érdekében a kormányzati honlapon megjelentetett közleményen túl a miniszter közvetlenül is értesíti az érintett önkormányzatokat.
A városvezető jelezte: a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a mentőszolgálat a közleményben foglaltak nélkül is átvehesse az ügyeleti ellátást, ha erről az érintett településsel megállapodott, és nincs az önkormányzatnak hatályos feladatellátási szerződése.
A polgármester rámutatott: az ügyeleti rendszer finanszírozása nagy terhet jelent a gyulai önkormányzatnak, amely az állami normatívával megegyező összeget, évi 40 millió forintot biztosít a célra, és ez az összeg tovább növekedne. Hozzátette: az egészségügyi béremelés miatt az ügyeleti óradíjak is megemelkedtek az állami egészségügyben, így egyre nehezebb ügyletes orvost találni az alapellátásban. Görgényi Ernő az előterjesztés kapcsán azt is megjegyezte, hogy Gyulán a megyei kórházban sürgősségi osztály is működik.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Új városi elismerés
„Pro Mecenatura Urbis Gyula” néven új díjat alapított a gyulai képviselő-testület. Az elismerést azok a természetes vagy jogi személyek kaphatják meg, akik a város fejlődése érdekében magánvagyonukból, társasági részesedésükből vagy társaságuk, szervezetük vagyonából jelentős mértékben támogatják Gyula városát, illetve bármely olyan szervezetet, amely a településhez kapcsolódó közfeladat ellátásában részt vállal. Az erről szóló rendeletmódosítást egyhangúlag támogatta a grémium.
Görgényi Ernő elmondta: a díjazott személyére bárki tehet javaslatot; az elismerés adományozásáról egyszerű többséggel dönt a mindenkori polgármesterből, alpolgármesterekből, a humán- és társadalompolitikai bizottság elnökéből, az oktatási és kulturális bizottság elnökéből, valamint a sportért felelős tanácsnokból álló tanácsadó testület.
Az elismerést, melyből évente legfeljebb egy ítélhető oda, a polgármester a Gyula városához kapcsolódó ünnepség keretében adja át. A díjjal pénz nem jár, a díjazott díszoklevelet és Erkel-büsztöt vehet át.
A polgármester úgy fogalmazott, a polgári kultúra szép hagyománya a mecénási tevékenység, amelynek keretében tehetős emberek akár magánvagyonukból, akár cégük vagyonából a kultúra, a sport vagy a civil élet területén nemes ügyekre áldoznak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Szociális ellátások
Az ülésen egyes szociális tárgyú önkormányzati rendeleteket is módosítottak a képviselők. Görgényi Ernő az előterjesztés tárgyalásakor úgy fogalmazott: a döntések azt a célt szolgálják, hogy többen férjenek hozzá a szociális ellátásokhoz.
Sós Judit, a polgármesteri hivatal szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztályának vezetője elmondta: a szociális jellegű bérbeadásra vonatkozó jövedelemhatár 71 250 forintról 99 750 forintra emelkedik. Az önkormányzati bérlakások lakbérének mértéke legutóbb 2019-ben növekedett, ezért a képviselő-testület március 1-jei hatállyal ezt is megemelte: a szociális és garzonjelleggel bérbe adott ingatlanok esetében 10 százalékkal, az átmeneti, a szolgálati és a megtekintett jellegű ingatlanok esetében 20 százalékkal.
A lakhatási támogatásnál a megállapítás alapjául szolgáló jövedelemhatár 114 ezer forintra emelkedett. A támogatás mértékének alsó határát havi 6 ezer forintban, felső határát 12 ezer forintban határozta meg a grémium; az egy négyzetméterre jutó elismert költség 450 forintról 600 forintra emelkedett.
Mivel az eddig folyósított ápolási támogatások összege nem érte el a biztosítotti jogviszony megtartásához szükséges mértéket, a támogatás összegét a törvényben meghatározott alapösszeghez igazítottan egységesen 37 ezer forintban állapította meg a tetsület. Az emelt összeget februártól folyósítják.
A közétkeztetési támogatás jövedelemhatára 114 ezer forintra, a támogatás mértéke havi 6 ezer forintról 8 ezer forintra emelkedik februártól.
Az eseti jellegű gyógyszertámogatás esetében a jövedelemhatár 99 750 forintra, a rendszeresen nyújtott gyógyszertámogatás esetén 85 500 forintra emelkedik. Az eseti jelleggel nyújtott támogatás maximális mértékét 40 ezer forintban határozta meg a grémium.
A temetési támogatás jövedelemhatára 128 250 forintra, a támogatás mértéke 50 ezer forintra változik.
A gyermek hátrányos helyzetének enyhítését szolgáló támogatás 114 ezer forintra emelkedik; a gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott támogatás jövedelemhatár 285 ezer forintra növekszik.
A megélhetési települési támogatásnál a megállapítás alapjául szolgáló jövedelemhatár 71 250 ezer és 99 750 forint lesz – ismertette az osztályvezető.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A paradicsomi telkek is bekerültek
A képviselő-testület a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. 2023–2037-re vonatkozó gördülő fejlesztési tervét is módosította. A döntésre azért volt szükség, mert a 2022-ben elkészített dokumentum nem tartalmazza a Paradicsomi lakótelep melletti ingatlanokon tervezett közművesítési munkálatokat.
Görgényi Ernő az előterjesztés tárgyalásakor emlékeztetett: a testület tavaly decemberben határozott az önkormányzati tulajdonú építési telkek közművesítéséről. Mint ismertette, az árajánlatok alapján az ivóvízhálózat bővítése nettó 52 millió 993 ezer forintba, a szennyvízhálózat bővítése nettó 31 millió 698 ezer forintba kerül, míg a műszaki ellenőri költség három százalék. A gördülő fejlesztési tervet ennek megfelelően módosították.
