A kiírók lapunkhoz eljuttatott közleményükben azt írták: olyan népzenei feldolgozásokat várnak, amelyeknek egy adott pontján jól azonosíthatóan, idézetszinten megjelenik Erkel Ferenc Himnuszának zenei motívuma; a pályaművek bármelyik tájegységhez kapcsolódhatnak. A nagyjából ötperces videós anyagokat május 21-én éjfélig várják az emlekhaz@gyulakult.hu e-mail-címre, bővebb információ is itt kérhető.
A közleményben emlékeztetnek: két évszázada, 1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Hymnus című költemény kéziratát Szatmárcsekén. Huszonegy évvel később, 1844. február 29-én a Nemzeti Színház igazgatója, Bartay Endre 20 arany díjjal pályázatot tűzött ki a legjobb „népmelodiáért – Kölcsey Ferenc koszorús költőnk Hymnusára ének és zenekarra téve”. A pályázatra Erkel Ferenc „Itt az írás, forgassátok” jeligével valószínűleg elsőként adta be pályaművét, erre utal, hogy munkáját egyes sorszámmal látták el. 1844. június 15-én – ahogy a korabeli sajtó emlegette – a „műkedvelő urakból” álló bizottság Erkel Ferenc pályaművét ítélte a legjobb alkotásnak. Nemzeti imádságunk 1989-ben került jogszabályi védelem alá, ekkor lett az Alkotmány szövegének a része.
A kommunizmus évtizedei alatt, az elnyomatás éveiben, amikor nem volt szabad magyar dallamokat játszani a táncházban, a muzsikusok többek között a nemzeti imádság dallamának felidézésével tartottak ki magyarságuk mellett. Ahogy tudták, beépítették a táncrendekbe legényesként, szaporaként, a lehető legtöbbet visszaadva Erkel Ferenc eredeti dallamából – elevenítették fel.
