Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jelentősen emelkednek a város energiaköltségei
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) az energiaválság hatásairól szólva elmondta: 2022 augusztusa és decembere között az önkormányzat nettó 13,17 forintot fizetett egy MJ gázért, és nettó 106,17 forintot egy kWh áramért, a közvilágítás pedig nettó 92,05 forintba került a városnak. Jelezte: jövőre a gáz köbméterét nettó 554 forintért szerzik be, míg az áramért nettó 138 forintot kell majd fizetniük.
Mint ismertette, a város áramköltségei 2021-ről 2023-ra mintegy kétszeresére, 319,8 millió forintról 625,7 millió forintra, a gázköltségek pedig csaknem három és félszeresére, 62,6 millió forintról 225,4 millió forintra emelkednek. Így az összes energiaköltségük 382 millió forintról mintegy 851 millió forintra nő jövőre 2021-hez képest.
A polgármester kitért rá, hogy a Gyulahús Kft. és a Gyulai Várfürdő energiaköltségei nem érintik az önkormányzat költségvetését, a többi önkormányzati cég, valamint a városi intézmények rezsiköltségét viszont a város fizeti részben vagy egészében.
A városvezető biztatónak nevezte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, a kormány költségvetési támogatást biztosít majd az önkormányzatoknak a közvilágításra, valamint az óvodák és bölcsődék energiaköltségének finanszírozására.
Görgényi Ernő kifejtette: az önkormányzati cégek és intézmények több intézkedést hoztak az energiaköltségeik visszaszorítása érdekében. Az óvodák, a bölcsődék és a bentlakásos idősotthonok kivételével mindenhol igyekeznek csökkenteni a hőmérsékletet, és lecserélni a fényforrásokat alacsonyabb fogyasztásúakra.
A polgármester jelezte: további döntések is várhatók; valamennyi intézmény és gazdasági társaság intézkedési tervet, fejlesztési javaslatot készít február 28-ig az energiafüggőség mérséklésére.
A további tervekről elmondta: a közvilágítás egyharmadát már korszerűsítették uniós forrásból, és a többi fényforrást is szeretnék LED-esre cserélni.
Arról is beszámolt, hogy elővettek egy uniós támogatásból készült 2013-as tanulmányt, amely azt vizsgálta, hogy a termálvíz hőjének felhasználásával milyen fűtési rendszert tudnának alkalmazni a nagyobb épületekben, intézményekben. Az elképzelések szerint a déli elkerülőnél fúrnának le egy új termálkutat, és a Wesselényi-tónál sajtolnák vissza a termálvizet, érintve a „madaras” kollégiumot, a Harruckern-iskolát, a tagkórházat, a városházát, a bíróságot, a büntetés-végrehajtási intézetet, az Implom-iskolát és a művelődési központot.
A testület az ülésen határozott arról is, hogy 50,5 millió forint többletforrást biztosít a közvilágításra az idei tartalékkeret terhére.
Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) a napirendi pont tárgyalásakor úgy fogalmazott: a gazdasági társaságok alkalmazkodtak a kialakult helyzethez, bízik benne, hogy túl tudják majd élni ezt az időszakot.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) azt javasolta: negyedévente térjenek vissza az önkormányzati társaságok és intézmények helyzetére, hogy tudják, milyen intézkedéseket sikerült megvalósítaniuk.
Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) úgy vélte, „az előterjesztésben szereplő számok megdöbbentőek, mellbevágóak”. Azt is mondta, az előterjesztés első mondata, mely szerint az orosz–ukrán háború és az arra adott brüsszeli szankciós válaszok okozták az energiaválságot, nem fedi teljes mértékben a valóságot.
Görgényi Ernő azt válaszolta: mindenki tudja, hogy ha nem lett volna háború és energiaszankciók, akkor nem emelkednek meg ilyen mértékben az energiaárak. Hozzátette: a hangsúly egyébként sem ezen van, hanem azon, hogy milyen válaszokat adunk a kialakult helyzetre.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Segítség a bajba jutott bérlőknek
Egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület azt az intézkedéscsomagot, amellyel az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek bérlőinek talpon maradását és újra indulását szeretné segíteni a város. A kedvezményeket mikro-, kis- és középvállalkozások vehetik igénybe.
Görgényi Ernő kifejtette: a rezsiköltségek emelkedése miatt több bérlőjük is nehéz helyzetbe került, elsősorban vendéglátósok, már többen is jelezték, hogy bezárnak a téli időszakban. A polgármester hangsúlyozta: a város érdeke, hogy azok, akik kénytelenek bezárni, tavasszal, a turisztikai szezon kezdetén, újra kinyissanak. Jelezte: a bérlőkkel konzultálva kidolgoztak egy intézkedéscsomagot, hogy a koronavírus-járvány időszakához hasonlóan, segítséget nyújtsanak a bajba jutott bérlőknek.
Mint ismertette, azok a bérlők, akik 2022. december 1. és 2023. március 31. között nem hagynak fel tevékenységükkel a bérleményben, 25 százalék kedvezményt kapnak a bérleti díjból. Ehhez kötelezettséget kell vállalniuk, hogy legalább 2023. december 31-ig nem hagynak fel a tevékenységükkel az üzlethelyiségben, vagy ha felhagynak, a kapott kedvezményt – kamattal növelten – meg kell fizetniük.
Akik 2022. december 1. és 2023. március 31. között bezárnak, de a bérleti szerződést nem szüntetik meg, ötezer forint havi bérleti díjat kell fizetniük.
A kedvezményeket kérelmezni kell, erre akár visszamenőlegesen is lehetőség van.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Támogatás kegyeleti közszolgáltatási feladatokra
A kegyeleti közszolgáltatási feladatok ellátására 30 millió forintot biztosít az önkormányzat újabb ötéves időszakra.
A polgármester emlékeztetett: Gyulán nincs köztemető, valamennyi sírkert egyházi tulajdonban van. A város kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében biztosít évente hatmillió forint támogatást az érintett egyházaknak a temetők fenntartására. A Gyulai Református Egyházközség és a Nádi Boldogasszony Plébánia 40-40 százalékát, a Gyula-Gyulavári Református Egyházközség 12 százalékát, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye 8 százalékát kapja az önkormányzat által biztosított összegnek.
Közművesítenek
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében 102 millió forintot költ a város a Cserjés, a Lázár Vilmos, a Kunhalom és a Dessewffy utca által határolt, önkormányzati tulajdonú paradicsomi terület közművesítésére. Mint elhangzott, 70,5 millió forintot már elkülönítettek közművesítésre az idei évi költségvetésben, a fennmaradó 31,5 millió forintot a büdzsé céltartalékából biztosítják.
Görgényi Ernő elmondta: a korábban meghirdetett tizenegy építési területrészből eddig tízre érkezett vételi ajánlat, és továbbra is nagy az érdeklődés az építési telkek iránt a paradicsomi területen. A városvezetés ezért úgy döntött, a helyszínen egy másik önkormányzati tulajdonú területet is értékesít. A telekalakítási eljárás már megkezdődött, hamarosan az ingatlan felosztása is lezajlik – ismertette a polgármester.
Emlékeztetett: tavaly már biztosított forrást a képviselő-testület a terület közművesítési terveinek elkészítéséhez, így azok és a szükséges engedélyek rendelkezésre állnak. A munkálatokat a Gyulai Közüzemi NKft. végzi.
A városvezető azt is kiemelte: a beruházással növelhető az építési telkek vételára.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Változások előtt áll az alapellátás
Ködmön Zsoltot választotta a képviselő-testület újabb öt évre, a Gyulai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjévé, a megbízatása 2023. február 1-től 2028. január 28-ig szól. A határozati javaslatot 13 igennel, Galbács Mihály tartózkodása mellett szavazta meg a grémium.
A polgármester az előterjesztés kapcsán megjegyezte: jelentős változások várhatók az alapellátás területén, az is elképzelhető, hogy az alapellátási intézmény elkerül az önkormányzattól. Hozzátette: a tervek szerint a védőnők a városi kórházaknál lennének alkalmazotti állományban, és a háziorvosi praxisok kapcsán is változásokra lehet számítani.
Ködmön Zsolt elmondta: az orvosi ügyeleti, a háziorvosi rendszerrel és az iskolai egészségügyi rendszerrel kapcsolatos változásokról még nincsenek pontos információik.
Szalai György kérdésére kifejtette: az önkormányzat által korábban biztosított támogatással fenn tudják tartani a helyi ügyeleti rendszert, de a személyzetet nehezen tudják biztosítani, háziorvosokat is be kellett vonniuk a feladatellátásba, hogy meg tudják oldani a problémát.
Jelezte: az önkormányzatok jövő januártól felkérhetik az Országos Mentőszolgálatot az ügyeleti feladatok átvételére.
Görgényi Ernő ezzel kapcsolatban reményének adott hangot, az ügyeleti rendszer fenntartása elkerül az önkormányzattól. Mint fogalmazott, azt nehéz biztosítani, és nagyon drága, a 40 millió forint állami normatíva mellé a feladatra további 40 millió forintot kell biztosítania a városnak az adóbevételeiből.
Fejlesztenék a szolgáltatásaikat
Egyhangúlag jóváhagyta a képviselő-testület, hogy a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulása legfeljebb 660 millió forint százszázalékos intenzitású pályázati támogatást igényeljen az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból a tulajdonában lévő ingatlanok fejlesztésére.
A pályázatot fogyatékossággal élőknek, illetve pszichiátriai betegeknek szociális szolgáltatást nyújtó, nem állami fenntartású intézmények számára írták ki lakhatási szolgáltatás kialakítására, bővítésére vagy korszerűsítése.
Az elfogadott előterjesztésből kiderül, Gyulán a támogatásból tizenkét férőhelyes új ingatlant építenének, ahol támogatott lakhatási szolgáltatást nyújtanának, továbbá két meglévő ingatlanban fejlesztenék az alapszolgáltatásokat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Jövőre is lesz Hetedhét Játékváros
A 15. Hetedhét Játékváros megrendezéséhez 5,7 millió forint támogatást biztosít a gyulai önkormányzat a jövő évi költségvetés terhére. Az általános iskolásoknak szóló, ditzingeni mintára létrehozott tábort 2023-ban is az 5-ös iskolával együttműködve szervezi meg a Mi egy Másért Közhasznú Egyesületet, Földön vízen, levegőben címmel.
Görgényi Ernő elmondta: a tíznapos tábor jövőre 9 ezer forinttal drágább lesz, 65 ezer forintba kerül majd. Hozzátette: a térítési díjból tíz hátrányos helyzetű diáknak ötvenszázalékos kedvezményt biztosít az egyesület.
A szervezők 240 résztvevőre számítanak, a gyerekeket 31 műhelyvezető és 41 diák segíti majd.
Az ülésen a Mi egy Másért Közhasznú Egyesület 2022-es, ifjúsági közfeladat-ellátásról szóló beszámolóját és jövő évi munkatervét is egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület. Arról is döntés született, hogy az önkormányzat a Kossuth utcai ifjúsági központ elektromos hálózatának felújítására, valamint a megnövekedett rezsiköltségekre 985 ezer forint többlettámogatást biztosít a szervezetnek idei költésvetésében.
A polgármester kifejtette: a város idén kétmillió forintot biztosított az egyesületnek az ifjúsági feladatokra, továbbá 4,3 millió forintot nyújtott a Hetedhét Játékváros megszervezéséhez és 700 ezer forintot a városi diákönkormányzat működéséhez. Ezenfelül az önkormányzat térítésmentesen adja a szervezet használatába Kossuth utcai ingatlanát – tette hozzá.
Szabó Enikő, az egyesület szakmai vezetője elmondta, a 2013-ban újraalakult városi diákönkormányzatban minden oktatási intézmény képviselteti magát, jelenleg tizennyolc tagú. Hozzáfűzte: a kortárssegítő képzést másfél év kihagyás után 2022-ben indították újra, a képzési tematika a fiatalok igényeihez szabva folyamatosan változik.
Arról is beszámolt, hogy a magas rezsiköltségek miatt a diákönkormányzat üléseit a gyerekkönyvtárban tartják, és a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont is felajánlotta az egyesületnek, hogy helyet biztosít a kortárssegítő képzéseinek.
