Fotó: Gyulai Hírlap
Korábbi számunkban áttekintettük az átalányadózás szabályait. Számos vállalkozás azonban nem választotta ezt az adózási lehetőséget. Nézzük meg, milyen adózási formák közül lehet/lehetett még választani.
Amennyiben az adózó nem jelentkezett be más választható adónem alá, automatikusan a vállalkozói jövedelemadózás hatálya alá került. Abban az esetben is ez történt, ha valaki határidőn túl adta be a vonatkozó bejelentkezést, vagy javíthatatlan hiba miatt nem dolgozták fel a kérdéses bejelentést, illetve az adóhatóság elutasította az erre vonatkozó kérelmet, mert az adózó nem felelt meg az előírt feltételeknek. Több egyéni vállalkozó esetében előfordult, hogy szakember segítsége nélkül intézte bejelentéseit, és valamely hiba miatt nem került át a választott adónembe. Ebben az esetben az ÜPO (Ügyfélportál, a NAV új ügyintéző felülete, amelyre belépni változatlanul a korábban érvényes ügyfélkapunévvel, jelszóval lehet) tárhelyére érkezhettek hibaüzenetek, határozatok.
Az átalányadózásra való bejelentkezés határideje októberben letelt, jogvesztő, tehát nem lehet utólag pótolni, ezért ezt az adónemet leghamarabb a 2023-as adóév január 1. napi hatállyal lehet választani. Az új kata adónem alá, azok esetében, akik szeptember 25-ig nem küldték be a kérelmüket, megelőző hónapban beküldött bejelentéssel lehet áttérni következő hó első napi hatállyal.
Új vállalkozás létrehozása esetén a vállalkozói tevékenység bejelentésével egyidőben választható mindkét adónem.
Amennyiben nincs mód más adónemben adózni, a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályait kell figyelembe venni. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételekből levonhatja a számlával, illetve egyéb számviteli bizonylattal igazolt költségeit, majd az így kialakult adóalapot kell megadózni. Elszámolható költségek: minden vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel igazoltan összefüggő kiadás (a teljesség igénye nélkül: vállalkozói kivét, anyag, áru, fenntartási költségek). A bevételek és kiadások pénzforgalmi szemléletben számolhatók el, ami azt jelenti, hogy a pénztechnikai kiegyenlítés dátuma az irányadó, tehát amikor a bevétel megérkezik, vagy a kiadást kifizette a vállalkozó.
A vállalkozói tevékenységből származó bizonylatokat egyszeres könyvvitel keretében pénztárkönyvben vagy naplófőkönyvben kell rögzíteni. Ezek valamelyikének vezetése elengedhetetlen. Az egyszeres könyvvitel, a pénzforgalmi szemlélet szerint, tehát kifizetési sorrendben, időrendben tartalmazza a gazdasági eseményeket. Természetesen itt szerepelhetnek banki forgalmak és készpénzben bonyolított tranzakciók is. Banki forgalmat eredményező számlák, bizonylatok esetében szükséges a bankszámlakivonatok becsatolása is a könyvelés részére, hiszen a pénztechnikai adatokat ebben az esetben csak a bankkivonat tartalmazza, az átutalásos számla önmagában nem igazolja az ellenérték kifizetését.
A vállalkozónak ügyelnie kell arra, hogy a katával vagy az átalányadózással ellentétben ezen adónem esetében minden tranzakciót igazoló bizonylatot megőrizzen, hiszen költség csak annak birtokában számolható el. Fontos, hogy a költségszámlákon szerepeljen az adózó vállalkozói adószáma, hiszen nem mint magánszemély vesz igénybe szolgáltatásokat, vagy vásárol árut, hanem mint egyéni vállalkozó.
A vállalkozónak érdemes a tevékenység megkezdése előtt egy szakember segítségével pontosítani, milyen bevételekkel és költségekkel kell, lehet kalkulálnia.
Sokak tévesen azt gondolják, hogy a vállalkozói személyi jövedelem adó, amely 9%, kimeríti az adófizetési kötelezettséget. Tisztában kell lenni a pontos adómegállapítási technikával, hiszen az adózás utáni vállalkozói jövedelem a korrekciós tényezők figyelembe vétele után osztalékalap, amelyet további 15% osztalékadó (ez is szja) és 13% szociális hozzájárulás terhel.
Az egyéni vállalkozónak az adóévet követő év május 20-ig kell tevékenységére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást benyújtania az adóhatósághoz.
Aktuális adófizetési határidők:
- Áfa: november 21.
- Jövedékiadó-előleg: november 25.
