Az előző cikkemben a törvényes öröklés általános rendjét ismertettem az olvasókkal, mai írásomban már a részletes szabályok következnek.
Törvényes örökös tehát elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek esetén fejenként egyenlő arányban. Ha az öröklésből egy gyermek kiesik (pl. az örökhagyó előtt meghal), az ő helyén az ő gyermekei – egymás között egyenlő arányban – örökölnek. Ha a gyermekek mellett a házastársa is túléli az örökhagyót, ő az előző cikkemben említett módon örököl, tehát holtig tartó haszonélvezeti jogot az örökhagyóval közösen lakott lakáson, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrésznyit.
Ha az örökhagyónak nincs leszármazója (gyermeke, unokája, dédunokája), vagy a leszármazó nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást a berendezési tárgyakkal együtt, valamint a hagyaték többi részének felét. A hagyaték többi részének másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban. Ha az örökhagyónak leszármazója és szülője sincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Nagyon fontos kikötés azonban, hogy a túlélő házastárs nem örökölhet abban az esetben, ha az öröklés megnyílásakor (azaz az örökhagyó halálakor) a házastársak között nem állt fenn életközösség, és az életközösség visszaállítására nyilvánvalóan nem is volt kilátás. E kitétel azonban hivatalból nem vehető figyelembe, arra minden esetben hivatkoznia kell annak, aki a kiesés folytán maga örökölne.
A cikksorozat következő részében a felmenők örökléséről lesz szó.
Dr. Lipták Anna
Tel.: +36-20/416-9500
