Fotó: Gyulai Hírlap – Szabó Eszter
Több gyulait is elismertek szeptember 30-án a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Békés megyei szervezetének 16. gálaestjén, a gyulai Vigadóban.
Nagy Mihály László, a VOSZ megyei elnöke köszöntőjében kifejtette: nem tudják, hányan lesznek tavasszal is még vállalkozók, és hányan tudják megtartani alkalmazottaikat. A döntéshozókat arra kérte, „harciasan védjék Békés megye lehetőségeit”, mert a vállalkozók talpon maradása fontos.
Rákóczi Attila, a Békés megyei Kormányhivatal főigazgatója úgy fogalmazott: a kimagasló teljesítmény a kimagasló elkötelezettségből származik.
– Önök minannyian elsők, mert mertek kiválót cselekedni, tudtak kockáztatni és keményen dolgozni, így valamennyien példát mutatnak, és értéket közvetítenek – emelte ki.
A köszöntők után átadták a VOSZ megyei szervezete által adományozott Kiváló Vállalkozó díjakat. Elismerték Barta István Zoltán békési, Hódosi József sarkadi, Lipták László medgyesegyházi és Dékány Attila gyulai vállalkozót.
Fotó: Gyulai Hírlap – Szabó Eszter
Az Irodalmi Príma díjat Kiss Ottó vehette át. A laudációban elhangzott: az író 1980 óta él Gyulán, ahol öt évig volt a Gyulai Hírlap szerkesztője, majd a Békés Megyei Nap újságírója. 2001-től a Bárka című folyóirat munkatársa. Első regénye 1999-ben jelent meg Szövetek címmel, amely meghozta számára az országos szakmai elismerést. Első gyerekkönyve 2002-ben Csillagszedő Márió címmel látott napvilágot. A könyv elnyerte a Magyar Írószövetség Év Könyve díját. A szerző 2007-ben három gyerekkönyvéért is Artisjus irodalmi díjat vehetett át. 2009-ben gyerekirodalmi és prózaírói munkásságáért József Attila-díjat kapott, A bátyám öccse című legújabb gyerekkönyvéért 2021-ben és 2022-ben is átvehette az Év Gyerekkönyve díjat.
A Magyar Tudomány Príma díjat Erdész Ádám történész, nyugalmazott levéltár-igazgató kapta. Erdész Ádám 1980 szeptemberében lett a Békés Megyei Levéltár munkatársa. 1994. augusztus 1-jétől a levéltár igazgatóhelyettese, 2006. január 1-jétől, Erdmann Gyula után az intézmény igazgatója lett. Kezdetben az agrártörténet témájában kutatott. 1987-ben jelent meg első jelentősebb tanulmánya, amely után a társadalomismeretet és a művelődéstörténetet kezdte kutatni. Foglalkozott többek között a Kner család életével, valamint Gyula város 19. századi szociális helyzetével is. A történész meghatározó szerepet játszik Békés megye történeti kutatásában. Felelős szerkesztője és alapítója volt a Sodrásnak, 2003-tól a Bárka folyóirat munkatársa. A Körös Irodalmi Társaság tagja, szerepelt a 2009-es jubileumi KörKörös antológiában. 2016-ban 60. születésnapja alkalmából tanulmánykötetet jelentetett meg Sáfár Gyula igazgatóhelyettes és Héjja Julianna Erika főlevéltáros Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére címmel. A Békés Megyei Levéltárnál eltöltött több mint 40 év után, 2021. március 1-jén nyugdíjba vonult.
A Magyar Zeneművészet Príma díjat Hajtmann Ildikó békéscsabai énekművész vehette át.
