DR. LIPTÁK ANNA
Az örökléssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról szóló cikksorozatomat a törvényes öröklésre vonatkozó rendelkezések ismertetésével folytatom.
Előző cikkeimben is felhívtam a figyelmet arra az öröklési jogi alapelvre, hogy az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg: a törvény csak abban az esetben határozza meg, jelöli ki az örököst, örökösöket, ha az örökhagyó nem nevezett örököst vagy nem a teljes hagyatékra vonatkozóan nevezett örököst. Azt mondhatjuk tehát, hogy a törvényes öröklési rendnek hézagpótló szerepe van, ám mivel a végintézkedés tétele hazánkban még nem tekinthető általánosnak, a törvényes öröklés érvényesül a hagyatéki eljárások zömében.
A törvényes öröklés rendje szerint csak az öröklésre jogosultak körében (a Ptk.-ban) felsorolt személyek minősülnek törvényes örökösnek. A törvény nemcsak az örökösök személyi körét, hanem az öröklésük sorrendjét is szigorúan meghatározza. A törvényi sorrendben előbb álló örökös mindig megelőzi a mögötte állókat. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke, több gyermek pedig fejenként egyenlő részben örököl. Nem gyűrűzött még be a köztudatba teljesen az új Ptk.-ban rögzített változás, mely a túlélő házastársat is „egy szintre” emelte a gyermekkel. Ő egyrészt holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, emellett egy gyermekrész illeti meg a hagyaték többi részéből.
Egy leegyszerűsített példával szemléltetve ez azt jelenti, hogy ha egy édesapa után 2 gyermeke és házastársa maradt, akkor a törvényes rend szerint azon a lakáson, amelyet az örökhagyóval közösen laktak (és az édesapa kizárólagos tulajdonában állt különvagyonként), holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az özvegy, a két gyermek pedig ½-½ arányban válik tulajdonossá, a hagyaték többi tárgyait pedig 1/3-1/3-1/3 arányban öröklik.
Dr. Lipták Anna
Tel: +36-20/416-9500
