Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Mecséri Cecíliának és Győri Lajosnak nyílt kiállítása a Tájvízházban

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Sz. E.KULTÚRA • 2022. július 15. 16:33
Mecséri Cecíliának és Győri Lajosnak nyílt kiállítása a Tájvízházban
A textil és a fa áll a tárlat középpontjában

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Győri Lajos „Kicsi” faműves és Mecséri Cecília hímző kiállítását nyitották meg július 14-én a Tájvízházban. Széll János etnográfus a tárlat megnyitóján úgy fogalmazott: a kiállítás két témáját adó fa és textil elválaszthatatlanok egymástól. 

– Ma már egyre kevésbé beszélhetünk kézművességről, hiszen a legtöbb tárgy gépek felhasználásával készül. Már majdnem közömbössé vált az ember a fa természetes szépségeire, amiben benne van az ember munkája és verejtéke: mindaz, ami szemmel észre sem vehető, csak érezni lehet – fejtette ki. 

Kiemelte: a kézzel készített munka szépségét az adja, hogy a fát megmunkáló mester nemcsak szakértelmét, de szenvedélyét is adja a végeredményhez.

Elmondta, hogy a kiállítás famunkái kifejezetten alföldi jellegű darabok. 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Mint megtudtuk, a gyulai Győri Lajos 2008-ban végezte el a faművesiskolát Békéscsabán, azóta a Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagja. Rendszeresen részt vesz faragótáborokban, rendezvényeken, a zalaegerszegi alkotóháznak is állandó látogatója.

– Már egészen kis gyermek koromban szerettem fabrikálni, nemcsak fából, hanem épp, ami a játékhoz kellett. Idővel rájöttem, hogy a fa az az anyag, amiből a legtöbbet lehet kihozni. Ha az ember megtanul vele bánni, szép, értékálló darabokat lehet kimunkálni belőle. Majd húsz évre eltűnt életemből a fával való foglalatosság, de mára a feledés homályából előjöttek a gyermekkori élmények. Eldöntöttem, amíg lehet, a fa az életem része lesz – árulta el magáról az alkotó. 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Mecséri Cecília Nagylengyelből származik, a hímzés szeretetét nagymamájától örökölte.

– Jó pár munkáját őrzöm örökségként, az egyik itt, a kiállításon is látható. Ez az egyik kedvencem, ez inspirált arra, hogy elsajátítsam a hímzés tudományát. Nyolc éve foglalkozom hímzéssel, az utóbbi négy évben konkrétan a népi hímzéssel. 2018 óta vagyok tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek. Folyamatosan részt veszek népi játszóházakban, mesterségbemutatókon Zala és Békés megyében is – fejtette ki az alkotó. 

A rendezvényen Tóth András Márton harmonika-előadását hallgathatták meg a megjelentek. 

A tárlat egy hónapon keresztül tekinthető meg a gyulai Tájvízházban.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)