A szervezet pénteki közleményében azt írta, egyre szélesebb körben terjed az a tudományos alapot nélkülöző tévhit, hogy az országos jégkármérséklő rendszer tehető felelőssé a Kelet-Magyarországon kialakult súlyos aszályért. A helyzet mára odáig fajult, hogy több generátorkezelő is halálos fenyegetést kapott.
„A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának a legfontosabb munkavállalói biztonsága, ezért a megfenyegetett generátorkezelők körzeteiben leállítja a jégkármérséklő rendszert. Ebből adódóan sajnálatos módon számos területen csak részlegesen lesz biztosított a jégkár elleni védekezés, ami nemcsak a gazdálkodókat, hanem a lakosságot és az ipari létesítményeket is veszélyezteti” – tették hozzá.
Hangsúlyozták, a NAK minden lehetséges eszközzel támogatja az évtizedek óta nem látott aszály miatt súlyos károkat szenvedő termelőket: falugazdász-hálózata révén segíti a kárfelmérést, egyeztetéseket folytat az agrártárcával és a biztosítókkal, együttműködik a kormányhivatalokkal. Ugyanakkor „a kamara elfogadhatatlannak tartja, hogy egyesek végső elkeseredettségükben saját gazdatársaik ellen forduljanak, őket halálosan megfenyegessék” – fűzték hozzá.
Leszögezték, tudományosan bizonyított, hogy a jégkármérséklő rendszernek semmilyen hatása sincs a csapadékmennyiségre, kizárólag a kialakuló jégszemcsék méretét képes befolyásolni. A tudományos vizsgálatokon túl a gyakorlati tapasztalatok is ezt támasztják alá: idén januárban és februárban is rendkívül kevés csapadék hullott, így kora tavasszal is komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a jégkármérséklő rendszer. Az is nyilvánvalóan cáfolja a tévhitet, hogy a rendszer 2018 óta üzemel Magyarországon, és az elmúlt négy évben nem volt ilyen mértékű aszály – fejtették ki.
Aláhúzták, a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza, mely nemcsak hazánkban, hanem Európa számos más országában (ott is, ahol nem működik jégkármérséklés) rendkívüli csapadékhiányt okoz. Európa déli, délnyugati és nyugati részein (Olaszországban, Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Kelet-Németországban) a legsúlyosabb a probléma, de Nyugat-Lengyelországot, Szlovákia és Magyarország keleti részét, illetve Romániát és Ukrajnát is sújtja ez az időjárási jelenség.
A kamara álláspontja szerint a jégkármérséklő rendszer létjogosultságát bizonyítják az elmúlt évek kárbejelentési adatai. 2021-ben a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada három extrém időjárású napon keletkezett, ezzel szemben 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, csaknem 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági területet érintett a jégkár. Számítások szerint a rendszer működtetésével évi több tízmilliárd forint kár előzhető meg – írták.
