A keddi napunk mindig sűrű a szerkesztőségben, tudtuk, hogy most sem lesz ez másképpen, hiszen több esemény, valamint az ilyenkor megszokott lapzárta is előttünk állt. Azt azonban senki sem gondolta volna, hogy egy oknyomozás is lesz a nap feladatai között.
Szintén keddi szokás, hogy a kolléga felhívja a gyulai piac munkatársát, aki lediktál néhány árat a piaci rovatunkba. Anyák napja előtt természetesen a virágokra esett a választás, de a megszokott begónia és muskátli mellett valami mást is kaptunk, jelesül: az ikóniát.
A kolléga még vissza is kérdezett, ráadásul kétszer, de megerősítették, hogy igen, ikónia, így írjuk. Én beütöttem a szót egy internetes keresőbe, mert sosem hallottam még ilyen virágról, de gondoltam, legalább tanulok valami újat. Már ott gyanús volt az eset, hogy az első találat a Star Trek című sorozathoz kapcsolódott, de utána sem voltak olyan találatok, amelyek valami egzotikus, ismeretlen növényt mutattak volna.
Visszahívtuk a piaci illetékest, de nem tudott többet mondani, nekik ezt írták fel, majd következett a nyomozás, amely magában foglalta, hogy megkérdeztük a kertészeti rovatunk íróját, az egyik nálunk hirdető virágkötészetet, valamint az édesanyám és a feleségem segítségét is kértem. Végül pedig átszaladtam egy közeli virágoshoz, de egyöntetűen senki sem hallott erről a növényről, maximum halvány sejtése volt, mintha hallotta volna már.
A szomszéd virágosnál jutottunk talán legközelebb a megfejtéshez, ahol arra tippeltek, talán félrehallottuk, esetleg félreírták a nevet, és a heliconia, magyarul rákollóvirág elnevezésű növényre gondoltak. Nem tudjuk, hogy tényleg így történt-e, talán sosem derül ki, de kérem, akinek van bármiféle információja, keressen meg bennünket.