Avar kori leleteket kölcsönöz egy nagyszabású ausztriai kiállításhoz az Erkel Ferenc Múzeum; a gyulai műtárgyak is segíthetnek abban, hogy más szemmel láthassuk a kelet felől érkezett lovas nomád harcosokat, az egykori „vad hordákat” – emelte ki pénteki közleményében a fürdővárosi intézményt működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft.
A szombaton az alsó-ausztriai Schallaburg várkastélyában megnyíló nemzetközi tárlat többek között arra keresi a választ, hogy melyek voltak azok a lovas nomád népek, amelyek évszázadokon át formálták a Kárpát-medencét, az Alsó-Duna-vidéket és a mai Ausztria keleti részét; mi motiválta őket arra, hogy elinduljanak nyugat felé; és miért voltak képesek egyesek tartós birodalmakat létrehozni, míg mások szinte nyomtalanul eltűntek.
Liska András, a gyulai közgyűjtemény szakmai vezetője a közleményben ismerteti, az ausztriai kiállítás szervezői a korábbi publikációkból ismerték a gyulai múzeumban őrzött tárgyakat.
A régész szakember felidézte: a kiállításhoz kölcsönzött lószerszámzat darabjai 1993 áprilisában kerültek elő, a szakember szó szerint belebotlott a tárgyakba egy mezőgazdasági tábla közepén, a gyulai régészeti lelőhelyeken végzett terepbejárás alkalmával. A korai avar korszakból származó, nem mindennapi leletek, két darab vaskengyel, egy csikózabla és egy hevedercsat, a földből frissen kiszántva, egy csomóban feküdtek a felszínen. Előkerülésükig egy temetkezési áldozati gödörben pihentek a 7. század óta.
„A halotti áldozat szokása a belső-ázsiai származású avarok első generációjával érkezett a Kárpát-medencébe. A temetési szertartást követően, a sírtól elkülönítve ásták el a túlvilági létre szánt tárgyakat, mint például az elhunyt kedvenc lovának szerszámzatát, valószínűleg egy áldozati szertartás során” – ismertette a régész.
A szakember emlékeztetett: a tárgyakat legutóbb a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Kincsek őrzője – 150 éves az Erkel Ferenc Múzeum című tárlatán láthatta a közönség.
A gyulai múzeumon kívül számos más hazai és európai gyűjtemény kölcsönzött műtárgyakat a kiállításhoz, amely új tudományos eredmények segítségével világít majd meg számos eddig rejtélyes szempontot a hunok, avarok, bolgárok és magyarok érkezésének és jelenlétének kapcsán. Azt mutatja be, hogy nemcsak a Földközi-tenger környékének lakossága, valamint a germán és szláv népek tették Európát azzá, ami ma, hanem a kelet-európai sztyeppei társadalmak és az eurázsiai füves sztyeppék is jelentősen hozzájárultak a kontinens fejlődéséhez. Az osztrák szakemberek célja, hogy más szemmel láttassák az állítólagos „vad hordákat”.
A Lovas nomádok Európában című tárlat november 6-ig tekinthető meg. A gyulai múzeum műtárgyai hazaérkezésüket követően a régészeti tárba kerülnek vissza.