Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Pilinszky és Én

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor GyörgyKULTÚRA • 2022. március 18. 18:00
Pilinszky és Én
Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska zenés irodalmi estjét jártunk

Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Prieger Zsolt és Törőcsik Franciska zenés irodalmi estjét láthattuk-hallhattuk március 17-én a Gyulai Várszínház Kamaratermében. Az est fókuszában a centenáriumát „ünneplő” Pilinszky János költő állt.

Pilinszky Jánossal számos módon találkoztam eddigi pályafutásom során: érettségi szóbelin belőle feleltem, egyetemi szigorlaton tételként húztam ki, megismerkedtem egy költő tanítványával Budapesten. Ugyanakkor nehezen tudtam bármit mondani a saját tanítványaimnak, amikor megkérdezték, mit kell tudni személyéről. Mivel idén emelt szintű érettségi tétel, gondoltam, megtekintjük együtt a róla szóló előadást, hátha az életműről árnyaltabb képet kapunk. Eleve egy nehezen emészthető életműről van szó, amelynek bárminemű feldolgozása is számos akadályba ütközik.

Különösen azért, mert Pilinszky munkássága elképzelhetetlen egyfajta spirituális hit, vallásos áhítat nélkül. Ezt a mágikus érzést, közeget a Térey-estek sikerein felbuzdult Prieger–Törőcsik-duó elektronikával és popzenével, – azaz szaknyelven – ambient stílusban hozta közelebb a közönséghez. Prieger korábban Szerb Antal-, Kassák Lajos- és Mészöly Miklós-esteket is hangszerelt. Az újszerű vállalkozás ősbemutatója online közvetítéssel a 41. Budapesti Tavaszi Fesztiválon volt, stílszerűen 2021. április 11-én, a költészet napján. Tudvalevő, hogy Pilinszky mélyen elkötelezett híve volt a József Attila-i szellemi hagyatéknak.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Prieger Zsolt az Anima Sound System vezetőjeként, nagy művészi bátorsággal határozta el, hogy a megszokott irodalmi estek sablonjait teljesen lebontja, hogy „ne legyen nyögvenyelős az úgynevezett irodalmazás”. Emellett még ezt nyilatkozta: „a magyar irodalom vitális, pulzáló valóság, amely ha mellőzi a szokásos irodalmi estek kliséit, helyette viszont alkalmazza a kor populáris kultúrájának zenei, kommunikációs eszközeit, életre szóló hatást gyakorolhat a befogadóra.”

Az Animában mindenki folyamatos művészi szimbiózisban él a zenével, a médiumváltások sosem kényszeredettek, dinamikusak, időszerűek, vibráló live actek, mondhatom, hogy eklektika a zenében. Egyik tanítványom szavaival élve: igen „egyedire” sikeredett. Nyilván meglepő élményt okozott az Anima korai szakaszából örökölt acid jazz, techno és világzenei elemeket ötvöző, olykor zavarba ejtően mixelt, olykor ismerős dallamokat futtató, néhol improvizatív, futurisztikus, fantasztikus, de mindenképpen egyedien (!) akusztikus világ, a hangsávok keverése, a torzítások, a diszharmonikus szólamok váltakozása a tiszta, éteri hangzásvilággal.

Utóbbit Törőcsik Franciska képviselte (akinek kamaszkori álma teljesült azzal, hogy az Animában énekelhet – nem véletlen, 2 éves volt, mikor a formáció megalakult). Méltóképpen tolmácsolta a magyar kortárs irodalmi tradíció egyik alapkövének számító Pilinszky sorait. Abszolút sikerült átadni azt a flow-t, amelyet a költemények belső hangzása diktált. Alábbi versek töredékeit ismerhettük fel az áradatban: pl. Apokrif, Ravensbrücki passió, Vesztőhely télen, Harmadnapon, Háromszínű lobogó, A tengerpartra. Egy tanórányi aktív figyelem után újra megértettük, amit Pilinszky maga is hangsúlyozott, aktualitását pedig nem vonhatom kétségbe: „Semmit sem tudunk.”

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)