Emlékeztetett, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara négy éve építette ki és üzemelteti a rendszert, amelyet az Agrárminisztérium segítségével finanszíroznak a kárenyhítési alapból.
Mint írta, az országban 219 automata és 767 manuális talajgenerátor üzemel, így a védekezés keretében az ország 986 pontjáról juttathatnak ezüst-jodidot a felhőkbe. A rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz – húzta alá.
A védekezési szezon 2021-ben is 169 napig, április 15-től szeptember 30-ig tartott. Az elmúlt négy évet tekintve az idei volt a legextrémebb a zivatarok szempontjából, országos szinten 92 napon, azaz hetente átlagosan mintegy négy napon kellett riasztást kiadnia az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) – ismertette a közlemény.
Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is hidegfront vetett véget a hőhullámnak, amely heves zivatarokkal érkezett, és viharos széllökések, több helyen jégeső és felhőszakadás kísérte, néhol villámárvizeket okozva.
A közlemény rámutatott: június 25-én néhány óra alatt több mint 10 szupercella alakult ki az országban, erre még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer indulása óta. Az OMSZ műszerei egy nap alatt feleannyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint addig az egész évben összesen. Ezen a napon voltak olyan szupercellák, amelyeknek kiterjedése százszorosa volt egy átlagos zivatarfelhőnek, elérte a 750–1000 négyzetkilométert – olvasható a közleményben.
Kulcsár László közölte: idén a gazdálkodók 39 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ennek jelentős hányada az említett három, extrém időjárású napon keletkezett. Hozzátette: 2017-ben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, csaknem kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági területre jelentettek be jégkárt.
