dr. lipták anna
Mindnyájan ismerjük a közhelyeket, hogy „A szomszéd fűje mindig zöldebb” és „Rossz szomszédság török átok”. Akármennyire is nem szeretünk közhelyeket puffogtatni, el kell ismernünk, hogy mindegyiknek van több-kevesebb valóságalapja. Mai témaként tehát a szomszédjogokat választottam, mert azt tapasztalom, hogy nagyon sok ember életét teszi terhesebbé, hogy a szomszédjával nem felhőtlen a kapcsolata. Nézzük, hogyan szabályozzák a kérdéskört a hatályos jogszabályok!
A szabályozás alapjait a Polgári Törvénykönyv teszi le azzal, hogy a tulajdonjog általános magánjogi korlátjaként rögzíti: „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” Fontos hangsúlyozni, hogy a jogszabály a SZÜKSÉGTELEN zavarást tiltja. Joggal merül fel a kérdés, hogy ezek szerint van szükséges zavarás is??? Van, bizony. Tipikusan ilyen egy felújítás, melyet a szomszédoknak – bizonyos korlátok között – el kell viselniük. Szükséges zavarás a fűnyírás, a permetezés is vagy bármilyen ház körüli, karbantartási teendő, ami a szomszéd számára esetleg zavaró lehet. A korlátokat társasházakban jellemzően a házirend tartalmazza, kertes házak esetén pedig a józan ész diktálja. Szükséges, ám az előbbi eseteknél szerencsére sokkal ritkábban előforduló zavarás lehet a szükséghelyzet is. Példaként említhetjük, amikor egy tűzesemény helyszínére csak a szomszédos ingatlan falán áttörve lehet bejutni. Szintén szükségszerű zavarásnak minősül a közérdekű használat. Az ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy az erre jogszabályban feljogosított személyek – a feladataik ellátásához szükséges mértékben – az ingatlant időlegesen használják, arra használati jogot szerezzenek vagy az azon fennálló tulajdonjogot egyébként korlátozzák (pl. kábelek átvezetése az ingatlanon). A tulajdonos a szükséghelyzetbe került személytől, illetve a közérdekű használótól utólag kártalanítást követelhet a zavarás miatt.
Mi tekinthető akkor szükségtelen zavarásnak? Példaként említhető az indokolatlan hangoskodás, a szomszédos épület miatt történő panorámavesztés, beárnyékolás, ha (az újonnan épült) szomszédos épületből a másik házra, annak belsejére belátás nyílik, a kamera felszerelése, mellyel a szomszéd házára, udvarára is rálát, illetve akár a zavaró szaghatás is minősülhet szükségszerű zavarásnak. Hogy mi a teendő a fenti esetekben, arról cikksorozatom következő részében tájékoztatom Önöket!
Olvasóink a gyulaihirlap@gmail.com e-mail-címen tehetik fel kérdéseiket dr. Lipták Annának.
