A beszélgetés során kiderült, a kötetben egy olaszul és németül írt, 18. század közepén keletkezett naplót adtak közre, természetesen magyar fordításban. Előbbi Therese Corzan írása, aki Harruckern Jozefa társalkodónője volt, utóbbi pedig Hueber Antal ferences szerzetesé, aki a Harruckernek káplánjaként szolgált.
Mindketten szemtanúi voltak Harruckern Jozefa és Károlyi Antal házasságának, írásaik – amelyeket nem klasszikus naplóként kell elképzelni – pedig bepillantást nyújtanak a korabeli arisztokrácia mindennapjaiba, magánéletükbe.
A könyvet a Lendület Családtörténeti Kutatócsoport és a Károlyi Kutatócsoport készítette el, utóbbiról Laczlavik György elmondta, hogy 2017-ben alakult meg. Hueber Antal naplója ismertnek számított, Therese Corzan írásai 2018-ban kerültek elő. Utóbbi miatt, olasztudása került képbe Arany Krisztina.
Mint mondta, a napló olvasása közben, annak modern nyelvezete miatt kezdett gyanakodni, hogy Corzan valójában nem olasz, és kiderült, hogy valóban nem: olaszok az ősei, de ő maga katalán, később Bécsben nevelekedett, magát német nőnek tartotta. A kutatás során az élő leszármazottait is megtalálták.
Megtudtuk azt is, hogy Hueber Antal már korábban a Harruckern családhoz szegődött, ahol nem is igazán, mint egyházi személyt tartották számon, sokka inkább a humora miatt kedvelték a társaságát. A naplóból kiderül, hogy gyakran kegyetlen, megalázó tréfáknak is kitették a szerzetest, amelyeket ő elviselt, mert kedvelte a luxust, amelyben a család mellett részesül.
A kötet számos képet is tartalmaz, ezek közül több Hueber Antal saját festménye, a borítón látható kép is az ő alkotása. A kiadványban tanulmányok is helyet kaptak, amelyek a naplók megértését és a szerzők megismerését segítik.