Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Erdősítenek az Eleki úti szennyvíztelepnél
Az Eleki úti szennyvíztelep területére tervezett csereerdő létesítésére 18 millió 500 ezer forintot biztosított a gyulai képviselő-testület az idei költségvetés tartalékkeretéből.
Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester emlékeztetett: több erdőtelepítés is zajlik a város külterületein pályázati támogatásból, a csereerdősítést azonban önerőből kell finanszíroznia az önkormányzatnak. Felidézte: az Airbus-beruházás helyszínén kivontak az erdőművelés alól egy területet, e helyett telepítenek erdőt az Eleki úti szennyvíztelep területén 3,5 hektáron.
Elmondta, a terep egyenetlensége és a költségek emelkedése miatt a grémium által korábban megszavazott 5 millió 700 ezer forint nem fedezné a munkálatok költségeit, ezért az önkormányzatnak 18 millió 500 ezer forintot kell fordítania a kivitelezésre.
A határozati javaslatot 12 igennel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Tulajdonjogot szerezne az önkormányzat
A déli iparterület megközelíthetőségét szolgáló közműfejlesztés érdekében összesen 8883 négyzetméternyi terület tulajdonjogát szeretné megszerezni az önkormányzat a Rosu utcában.
Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor emlékeztetett: a déli iparterület fejlesztésére 1 milliárd 193 millió forint támogatást nyert el a város a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program forrásaiból. A pályázat keretében a jelenlegi dűlőút helyett hét méter széles szilárd burkolatú utat építenek a Csabai út és az elkerülő út között, a szükséges közművezetékekkel és zárt csapadékvíz-elvezető rendszerrel. Emellett egy gyalogos- és kerékpárutat is kiépítenének a helyszínen – ismertette a polgármester.
Közölte: az utca kiszélesítéséhez az önkormányzatnak csaknem hatvan ingatlan meghatározott részét kell megvásárolnia, vagy, ha szükséges, kisajátítania.
A képviselő-testület a város által felkért ingatlanvagyon-értékelő véleménye alapján a szántóként nyilvántartott ingatlanok esetében 800 forint négyzetméteráron, az egyéb, beépített és beépítetlen területek esetében 3 500 forint négyzetméteráron tesz ajánlatot.
A polgármester megjegyezte: a fejlesztéssel jól járnak a tulajdonosok, hiszen növeli az ingatlanuk értékét.
Elmondta, a tulajdonszerzés költségeire a pályázatból 23 millió 860 ezer forintot költhetnek, emellett az önkormányzatnak saját forrást is biztosítania kell majd a telekalakításra.
A grémium 12 igennel szavazta meg a határozati javaslatot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Készül az integrált településfejlesztési stratégia
A Gyulai járás integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítésére és az azt megalapozó vizsgálat elvégzésére 12 millió 141 ezer forintot előfinanszíroz az önkormányzat az idei tartalékkeretéből.
Kónya István (Fidesz) alpolgármester elmondta: az integrált településfejlesztési stratégia alapján hívhatnak majd le támogatást a Gyulai járás települései a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) forrásaiból.
Közölte, a kormány szeptemberben 24-én elfogadta a Békés megyei integrált területi programot, a térségbe több mint 86 milliárd forint érkezhet a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklusban. Elmondta, a Gyulai járás települései mintegy 8,8 milliárd forintra pályázhatnak majd.
30 milliót kapott az Erkel Ferenc NKft.
Módosította a képviselő-testület az Erkel Ferenc NKft. 2021-ra vonatkozó finanszírozási szerződését. A döntést az indokolta, hogy az önkormányzat 30 millió forint kormányzati forrást kapott a kulturális intézmény támogatására, mivel az jelentős bevételtől esett el a koronavírus-járvány miatt – mondta el a határozati javaslat elfogadása előtt a polgármester.
A grémium 1 millió 650 ezer forintot biztosított az idei költségvetés tartalékkeretéből a Siórét tanya 5. szám alatti ingatlan elbontására.
Az Airbus-beruházás területe a Bródy Imre utca felől is megközelíthető, itt vásárolta meg az önkormányzat a lakóházat, amely rendkívül rossz állapotú – ismertette a városvezető.
A képviselő-testület arra is rábólintott, hogy a gyulavári részönkormányzat 300 ezer forint támogatást nyújtson az Egészséges Városért Közalapítványnak félautomata defibrillátor vásárlására.
Görgényi Ernő jelezte: az eszközt már át is adták Gyulaváriban. (Az eseményről lapunk is hírt adott.)
Szabó Károly (Fidesz), a részönkormányzat elnöke arról is beszámolt, hogy a defibrillátort a Szép Alkony idősotthon kapualjában helyezték el egy dobozban, így bárki hozzáférhet szükség esetén. Hozzátette: a későbbiekben bemutatókat is tartanak a lakosoknak az eszköz működéséről.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az EDÜ alapítványa is beköltözik az egykori kismoziba
A képviselő-testület arról is döntött, hogy a Dél-Alföldi Wellness Egyesület és a Gyulai Zeneműhely Egyesület mellett az Erkel Diákünnepek Alapítvány használhatja térítésmentesen az egykori kismozi épületét.
Görgényi Ernő elmondta: a korábbi tervek szerint a Mi egy Másért Egyesület vette volna használatba harmadikként az ingatlant, a szervezet azonban úgy döntött, nem él ezzel a lehetőséggel.
A grémium arról is döntött, hogy a nemrég elhunyt Cserháti Mihály helyére Kéri László kerül a Gyulai Hírlap NKft. felügyelőbizottságába. A képviselő-testület 11 igennel, egy tartózkodás mellett szavazta meg a határozati javaslatot.
Több beszámolóról is tárgyaltak
Az ülésen napirenden szerepelt Gyula Város Egyesített Óvodájának (GYVEÓ) 2020–21-es nevelési évről szóló beszámolója és a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének tavalyi évről szóló szakmai anyaga, mindkettőt egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület.
Makráné Gombkötő Zita, a GYVEÓ intézményvezetője kifejtette: az Oktatási Hivatal tavaly évközben az egyesített óvoda 26 csoportjából 18-ban rendelt el rendkívüli szünetet, március 8. és április 16. között pedig az emberi erőforrások minisztere hirdetett rendkívüli szünetet a koronavírus-járvány miatt. Utóbbi időszakban minden tagintézményben ügyeletet tartottak azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei nem tudták megoldani az otthoni felügyeletet – tette hozzá.
Az intézményvezető arról is beszámolt, hogy 2021 májusában a számított létszámuk 552 fő volt, ami megegyezik az előző évekével. Kitért arra is, hogy tavaly tovább nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma.
Arról is beszélt, hogy a máriafalvai és a gyulavári óvodában kisebb konyhafelújítást végeztek. Utóbbi tagintézményben a gyulavári részönkormányzat segítségével egyéb munkálatok is zajlottak.
Kiss Szabolcs, a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének vezetője elmondta: a koronavírus-járvány az első és második hullám alatt be kellett zárniuk a nappali ellátó intézményeiket.
Hozzátette: az illetékességi területükhöz tartozó négy településen, Gyulán, Eleken, Kétegyházán és Lőkösházán is elindították az otthon segítő szolgáltatást, amellyel a 65 év feletti időseknek nyújtottak segítséget a mindennapi teendőkben.
Közölte, három gyulai idősotthonuk közül egyben, a Galamb útiban ütötte fel a fejét a vírus: az egyik ellátottjuk fertőzötten érkezett vissza a kórházból, majd elhunyt. További négy ellátottjuk ugyancsak a kórházban fertőződött meg, ahol életüket vesztették.
Az intézményvezető kiemelte: mintegy háromszáz közalkalmazottjuk mindkét hullám idején felvette a munkát.
Arra is kitért, hogy a védőeszközök árrobbanása idején a gyulai polgármester és a térségi országgyűlési képviselő közbenjárására jutottak maszkokhoz.
A képviselő-testület a Gyulai Szakképzési Centrum (GYSZC) és a Gyulai Tankerületi Központ napirend előtti beszámolóját is egyhangúlag elfogadta.
Jancsurák József, a GYSZC főigazgató-helyettese elmondta: megyeszerte összesen 84 szakmát indítanak a jövő tanévben, a munkaerőpiaci igényekhez igazodva. Gyulán technikumi és szakképző iskolai osztályok, többek között asztalos, pincér, pék-cukrász, hegesztő, CAD-CAM informatikus és belügyi rendészeti képzés indul jövőre nappali képzésben.
Teleki-Szávai Krisztina, a Gyulai Tankerületi Központ igazgatója úgy fogalmazott: az elmúlt tanévben, amelyet a koronavírus-járvány két hulláma is nehezített, példaértékű munkát végeztek a pedagógusok a gyulai köznevelési intézményekben. A polgármester kérdésre azt is elmondta: a tankerületi központnak jelenleg összesen 45 dolgozója van.
Kónya István a beszámoló kapcsán kiemelte: a tankerületi központ idén 45 millió forintot fordított nevelési-oktatási eszközök, sportszerek beszerzésére. Hozzátette: a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola a hangszercsereprogram révén több mint 3 millió forintból vásárolt, illetve újított fel hangszereket. Arra is kitért, hogy a 2020–21-es tanévben 464 gyulai általános iskolás kapcsolódott be a Lázár Ervin-programba, amely az 1–8. évfolyamon biztosít a diákoknak lehetőséget színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, múzeumok, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeinek látogatására.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Nem tárgyalják külön
Az önkormányzati társaságok idei első féléves gazdálkodásáról szóló tájékoztató kapcsán Galbács Mihály (Mindenki Magyarországa Mozgalom) azt javasolta: a Gyulai Hírlap gazdálkodását az októberi ülésen részletesen tekintse át a képviselő-testület, hogy kiderüljön, miért vannak a cég betervezett bevételei elmaradásban.
Görgényi Ernő kifejtette: a szöveges anyagból világosan kiderül, hogy a cég esetében „az önkormányzati támogatás elmarad az időarányostól”. Hozzátette: bár az önkormányzatnak nincsenek kifizetetlen számlái, feszes gazdálkodást folytat, ezért az önkormányzati társaságoknak csak halaszthatatlan esetben fizetik ki a nekik járó támogatást.
Galbács Mihály javaslatát, a képviselő kivételével, senki nem szavazta meg.
Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló napirend előtti beszámoló kapcsán a Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselője arra volt kíváncsi, hogy az Eminescu utca Kapa utca és Sánc utca közötti szakaszának felújítása esetében ki tett javaslatot a szakmai előkészítő munkacsoportnak arra, hogy mely cégeket hívják meg a közbeszerzési eljárásra.
A polgármester a kérdés kapcsán úgy fogalmazott: „nagy előrelépés történt”, mert most már a 2002 óta képviselő Galbács Mihály is tudja, hogy létezik szakmai előkészítő munkacsoport. Hozzátette: a képviselő korában vitatta ennek a létét, és kijelentései miatt első fokon elítélte a bíróság rágalmazás miatt.
Daróczi László, a szakmai előkészítő munkacsoport tagja elmondta: a mérnöki osztály tesz javaslatot arra, hogy mely cégek kapjanak meghívást. Kifejtette: a jogszabályi előírásoknak megfelelően olyan cégeket kell kiválasztani, amelyek alkalmasak az adott beruházás megvalósítására. Hozzáfűzte: „minden magára adó nagyobb város” ragaszkodik a helyi cégekhez, ha egy mód van rá.
Kónya István megjegyezte: „ha annak idején a sporttelepen csak torzónak hívott konditerem esetében gyulai vállalkozó lett volna a nyertes, és nem egy nyíregyházi székhelyű cég, valószínűleg már elkészült volna a munka”.
Galbács Mihály kijelentette: örül, hogy „vádlótársának” örömöt tudott szerezni. A képviselő emlékeztetett: ő is feljelentette a városvezetőt.
„Nem vagyunk mi társak semmiben. Ön azért jelentett fel engem, mert azt az igaz állítást fogalmaztam meg, hogy önt a korrupciógyanús tevékenysége miatt zártuk ki a Fidesz-frakcióból” – válaszolta Görgényi Ernő.
