Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Párbeszédben Csoórival

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor GyörgyKULTÚRA • 2021. július 19. 10:00
Párbeszédben Csoórival
Koncertszínházi előadáson jártunk a Gyulai Várszínház Kamaratermében

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Csoóri Sándor Párbeszéd, sötétben című verseskötetének megzenésített verseit, gondolatait hallottuk a Gyulai Várszínház Kamaratermében az 58. évad keretében. A lemezbemutató koncertszínház rendezői konzulense ifj. Vidnyánszky Attila, énekesei Vecsei H. Miklós és Kiss Flóra voltak. A látvány a Kiégő Izzók csoport munkáját dicsérte.

Vecsei H. Miklós (Sztalker Csoport), Kiss Flóra (Quimby, Subtones), Mihalik Ábel (Hiperkarma, Kispál és a borz), Novai Gábor (Mörk) Frimmel Jakab (Abel Label) József Attila és Pilinszky János életműve után – egy sikeres, tavaszi adománygyűjtő projektet megvalósítva – egy Csoóri Sándor munkásságát feldolgozó, a költő előtt tisztelgő koncertszínházi előadást hozott létre, amely a manapság tapasztalható elszigetelődés és uniformizálódás ellen keresett szenvedélyes válaszokat. Megjegyzendő: Csoóri éppen abban az évben hunyt el, amikor Vecsei igazán elindult a pályán: 2016-ban.

A kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas, zámolyi születésű költő 1973-as kötetének versei erőteljesek és keserűek, fájdalmasak és kíméletlenek: illúziókat rombolnak, lényeget, biztosat, megmásíthatatlan pillanatigazságokat keresett bennük a költő a világról, önmagáról. Köztudott, hogy minden igazi költészet szuggesztív és katartikus erejű. Az élet, a múlt, az emlékek viszonylagossága, töredezettsége és megfogalmazhatatlansága a költőt is foglalkoztatta. Vecsei H. szintén reflektált erre: a múltból csak részletek, villanások, pillanatok, hangok, reflexek élnek az emberben tovább, nem összefüggések és rendszerek. „Megállítani az eseményeket és a kiváltságos pillanatokat kimerevíteni! Ezek az idő tartóoszlopai!” – vélte Csoóri. Vecsei H. pedig egy 2019-es TED Talk előadásában kérdezte: „Valóság-e, ami nem hat?”. A „tudatos jelenlét” módszerén alapuló foglalkozásai alkalmával az Y generáció útkeresési nehézségeit vizsgálta az okostelefonok, a ritkuló csendek, és a nem érték alapú közösségek problematikáján keresztül. Úgy érzem, ez a generációt kimozdítani igyekvő szándék minden „munkafronton” megjelenik nála: színház, film, költészet, zene.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A recept most is világos volt: végy egy zeneileg alaposan felkészült (azért ismert és elismert tagokból álló) csapatot, egy vitathatatlanul nagy költőt, fűszerezd meg fiatalos lendülettel, töltsd meg szellemi, etikai, didaktikai értelemmel, és add hozzá a tehetség csírázó magjait. Kész! De hát ezt már Szabó Balázs és bandája, sőt előtte sokan mások (Cseh–Bereményi!) már megcsinálták. Hm. Akkor mégis mi a titok? Az alázat! Ezek a fiatalok ugyancsak népszerűek, ösztönösen játszanak, így természetesen szerethetőek, de meg is dolgoztak a sikerért. Kiss Flóra éterien tiszta hangja még az angyalok suttogásának rákeverését is elbírta. A koncertverzióban nemcsak a fentebb jelzett ötösfogat, hanem még Paczári Viktor (basszusgitár; Belmondo) és Ratkóczi Huba (gitár; Soulbreakers) is segédkeztek. Az akusztikai hatások űrig vittek, félig élő (basszus-, szóló- és akusztikus gitár, szintetizátor), félig gépi zene (ütősök, fúvósok, vonósok) emelt magasba, miközben váltakoztak az utolsó 30 év zenei stílusai: ska, dubstep, minimal techno, synthpop, ethereal wave, némi szakralitással keverve.

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A Csoóri-versek áhítata persze eleve elrendelt, de az értelmezést bizony az öttagú banda tette hozzá úgy, hogy befogadhatóbb és maradandóbb legyen. A párbeszéd tehát kialakult: a művészek a színpadon, félig sötétben, de a háttér mögöttük fényjátékkal teli, a nézők teljesen sötétben, de elméjükben, szívükben kigyúlhatott a fény. A dialogizálás megindult közben Nagy Lászlóval, Pilinszkyvel és Bartókkal is.  

A látványvilág követte az akusztikus rezonanciákat. A hangulatért a Kiégő Izzók vizuális csoport (1998–, Budapest) felelt. Az ipari formatervezőt, villamosmérnököt, videóművészt, építész, rajztanárt és médiaművészt felvonultató csapat legfontosabb célja, hogy ne pusztán valamiféle fényeffektus legyen egy-egy vetítésük, hanem többletjelentést is adjon a nézőknek. Installációikban olyan koncepciózus álló- és mozgóképmontázsokkal színesítették az értelmezést, amelyek az adott helyszín lehetőségeit is tökéletesen kiaknázták. Egy félköríves vászonra (2D) dupla projektorral vetítették az animált képeket (3D). A hatás számomra felért egy másfél órás élő-YouTube-klip megtekintéssel. Javaslom mindenkinek az utánérzést, aki nem volt ott, és vett a helyszínen hanganyagot és szövegkönyvet dedikálva: https://youtu.be/i7r2uLEXg9Y. 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)