Végeredményben a semmi is valami. Nagyjából és valahol itt tart most a helyi politikai ellenzék: a semmit kínálják a választóknak. Városunkról se elképzelésük, se jövőképük nincs. Követik a pártközpont direktíváit, másolják az országos ellenzéki narratívákat, amiket kisebb-nagyobb sikerrel adaptálnak a helyi viszonyokba.
A gyulai baloldal a 2010-es választás után teljesen összeomlott, romjait széthordták ide-oda, de leginkább oda. Az elmúlt tíz évben sem hiteles embereket, sem egy épkézláb választási programot nem tudott felmutatni a helyi ellenzék, ami nem véletlenül tart ott, ahol van.
Gyulán nem dübörög az ellenzéki előválasztási kampány sem. Egyedül a Momentum zöldfülű politikusa „lubickol” a közösségi médiában mint országgyűlési képviselőjelölt-jelölt. Az ellenzéki hatos fogat többi pártja körül csak a néma semmi van.
Hol vannak már azok a daliás idők, amikor a baloldalon Albel Andorok, Szabó Árpádok, Tokaji Ferencek és Perjési Klárák politizáltak?! Amikor a gyulai liberálisok olyan erős embereket vonultattak fel, mint például Bartóki doktor, Juhász János, Szécsi István és Lebenszky Attila? A baloldali és liberális értelmiségi holdudvarról nem is beszélve.
Tegnap a DK előválasztási jelöltje is bekopogott a postaládán keresztül. Részemről, már ami az előválasztósdit illeti, neki, Leel-Őssy Gábornak drukkolok. Ő még érti azt, amit a momentumos „ikszeldbea” soha a büdös életben nem fog…