Az Erdélyi magyarság és eszmetörténet mint irodalom című író-olvasó találkozón Pocsay Gábor beszélgetett Tompa Andreával. Mint mondta, az írónő könyvei külön világok, de valami mégis összekapcsolja azokat, mégpedig Erdély, köteteinek megírását pedig elképesztő gyűjtő- és kutatómunka előzi meg.
Tompa Andrea elmondta, lehetne úgy is írni, hogy az ember nem kutat hozzá, hanem egy fantáziavilágból alkot. Annak, hogy ő így ír, számos oka van, az egyik legfőbb a tudatlanság, amellyel minden ember együtt él, ez sarkallta arra, hogy kutatással pótolja azt, amit nem tud.
A beszélgetés során szóba került A hóhér háza című kötet, Tompa Andrea első regénye, amely a romániai diktatúra és forradalom idején játszódik. Mint mondta, amikor ezen a könyvön dolgozott, akkor az 1989-es események értelmezését illetően többféle történelmi narratíva létezett.
Kiemelte: az irodalom feladata nem az, ami a történészé, hogy tisztázza az értelmezéseket, ők azt tudják tenni, hogy kiválasztanak egy szempontot, amely által elmesélhetővé válik egy emberi tapasztalat, ezáltal elbeszéli az adott történelmi időt.
Beszélt arról is, hogy egy egyszerű dolog leírása is megmutathatja, hogy milyen az adott kor, az adott világ, ilyen volt az is, hogy Romániában egy időben nem lehetett egérforgót kapni. Az is bemutatható a történeteken keresztül, hogy mindenki része a rendszernek, mindenki annak a csapdájában van.
A beszélgetés után a jelenlévők kérdései következtek, majd Tompa Andrea dedikálta köteteit az érdeklődőknek.
A Majdnem Könyvhét Programok ma 17 órakor folytatódik, a programon Schriffert-Tóth Eszter beszélget Balássy Fannival a Hol is kezdjem című kötetről.