tóth péter
Fotó: Gyulai Hírlap
Az online játékoknak számos pozitív tulajdonságuk van: értelemszerűen kikapcsolódhatsz, tanulhatsz idegen nyelveket, ráadásul megismerkedhetsz más emberekkel is, esetenként egy teljesen eltérő kultúrából.
Az elmúlt időszakban rákaptam az online sakkra. Már gyerekkorom óta szeretem a táblajátékot, az interneten pedig természetesen rengeteg olyan oldal található, ahol kiélhetik magukat a stratégák.
A minap az egyik parti közben üzenetet küldött az ellenfelem, amelyben megkérdezte, hogy honnan származom. Válaszoltam neki, hogy Magyarországról, majd visszakérdeztem, hogy ő hová valósi. A válasz Törökország volt, majd megérdeklődte, hogy ismerem-e a helyet.
Gondolkodóba estem, mert elképzelhető, hogy az ellenfelem még nagyon fiatal volt – elvégre a sakkban nem meghatározó a kor –, és még nem tart ott a történelemleckék sora, de egészen elképedtem, hogy a névtelen játékos nem ismeri a közös történelmünket.
Így hát válaszoltam neki, hogy igen, ismerem, a népeink elég „szoros” kapcsolatban álltak százötven éven keresztül.
Amikor elmagyaráztam neki, hogy pontosan miről is van szó, a török sakkjátékos bocsánatot kért, de persze írtam, hogy erre semmi szükség.
Őszinte leszek, nem vagyok tisztában azzal, hogy hogyan és miként oktatják a történelmet Törökországban, de meglepő volna, ha kihagynánk ezt a mindkét ország szempontjából rendkívül fontos korszakot.
A parti végül az én győzelmemmel zárult, az ellenfél pedig követni kezdte a meccseimet az oldalon. Így kezdődik egy barátság.
